Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

II. Várostörténeti tanulmányok - Kujbusné Mecsei Éva: Egy sikertörténet margójára. Adalékok Nyíregyháza örökváltságához

3. sz. ábra A földbirtok megoszlása Nyíregyházán 1824-ben 1,5 kötélalj 1 kötélalj A városi rendelkezések értelmében értékesíteni kényszerült birtokát az, aki elvesztette a müveléshez szükséges állatait vagy eszközeit, illetve adósságainak kiegyenlítésére más módot nem talált. Többen rákényszerültek arra, hogy kisebb-nagyobb darabokat eladjanak a megmaradó váltságának a kifizetéséhez. Ezzel párhuzamosan nőtt azoknak a száma, akik elég tehetősek voltak ahhoz, hogy az ilyen kényszereladók vevői lehessenek. Vevőként jelentkeztek azok az ide telepedni vágyók is, akiket csábított a megváltakozott város lehetőségrendszere, és megvolt az anyagi tehetősségük ahhoz, hogy földet vásárolva előnyöket biztosító polgárjoghoz jussanak. A második megváltakozás idején földet bírók között már akadtak olyanok, akik a városi szabályrendeletben meghatározott négy kötélaljnál nagyobb területet bírtak. Közülük többen voltak tagjai az elöljáróságnak, a döntéshozó testületeknek, így ők szorgalmazták az egy kézben lévő földnágyságra vonatkozó szabályrendelet-módosítást.

10 Természetesen a földkoncentrációt nem akadályozta az 1826. évi statútum sem, amely szerint egy tulajdonos kezén már 6 kötélaljnyi föld lehetett, hiszen 1843-ban pl. nemes Kovács András, az itteni nemesek hadnagya, a gazdálkodószék és a választott közönség tagja, aki puszta- erdőinspector, borbíró és árvagyám is volt, három városi háza, két darabban lévő négy nyilas szőlője, 89 különféle állata, két vasas szekere, 7000 forintnyi készpénze mellett 7 kötélaljnyi földet testált örököseire.

11 A birtokaprózódás és -koncentráció nemcsak a földdarabok mennyiségi változását idézte elő, hanem a földnélküliek számát is növelte. A más házában vagy akár sajátjában lakó, földnélküli zsellér családfők 1824-ben már 1432-en voltak. A megváltakozásig a mezőváros minden lakosa választó és választható volt, részesülhetett a közbenefíciumokból, és aszerint fizetett adót, hogy volt-e ingatlana vagy sem.

12 1824 után a város új életét szervezni hivatott 1826-os szabályrendelet

13 a helyi társadalmat három egymástól elkülönülő csoportra osztotta: a teljes jogú megváltakozottakra, valamint a lakókra és 10 A tanulmányban felhasznált források mind a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár őrizetében vannak, ezért a továbbiakban az őrzőhelyet nem jelöljük. V. A. 102/k. Végrendeletek, 1753-1949. 89/169. 1843:28. И Uo. 12 A rangrejtve ide települő néhány tucatnyi nemes egymás közötti ügyeiben 1786-tól saját hadnagyuk döntött, aki beszedte adójukat is. 13 Ezt a statútumot a vármegye nem hagyta jóvá.