Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

II. Várostörténeti tanulmányok - Szabó Attila: Nagykőrös és Kecskemét örökváltsága

három-négy, vagy öt személy közül lehetett a közrendnek választani bírót. A mezőváros autonómiájának fokmérője a bíróválasztás szabadsága mellett a statutumalkotás, valamint az ingó javak szabad adásvétele és az új lakosok befogadásának joga, illetve gyakorlata volt. Pest-Pilis-Solt vármegye a legnagyobb lakosságú mezővárosa Kecskemét, az egész vármegye lakosságának tizedét tömörítette, de jelentős helynek számított még Nagykőrös, Vác és Cegléd is. A legnagyobb lélekszámú mezővárosokat általában kedvező úrbéri viszonyok is jellemezték. Jogi helyzetük szerint lakosaik szabadmenetelűek voltak. 1. sz. táblázat A legnagyobb népességű mezővárosok és helyzetük Pest-Pilis-Solt vármegyében a 18. század második felében

1 Mezőváros neve Lakosság (családok száma) 1. Kecskemét 2 989 2. Nagykőrös 1 229 3. Vác 1 123 4. Cegléd 828 5. Pataj 486 6. Dunavecse 431 7. Abony 413 8. Solt 400 Pest-Pilis-Solt vármegye 28 455 Bár a legnagyobb városokban a céhek sora működött, a mezővárosok létalapját a mezőgazdaságjelentette. Kecskemét és Nagykőrös gazdasági ereje kimagasló volt, sőt Kecskemét mezőgazdasági termelése a megye össztermelésének a negyedét-nyolcadát tette ki. 2. sz. táblázat Kecskemét és Nagykőrös mezőgazdaságának néhány mutatója 1760-ban Kecskemét a vármegye százalékában Nagykőrös a vármegye százalékában Árpa (pozsonyi mérő) 23 952 15 5 870 4 Bor (akó) 21 493 13 16 997 10 Jármos ökör (db) 4 094 12 1 658 5 Gulyabeli (db) 5 021 23 1 534 7 Anyajuh (db) 17 996 23 3 348 4 7 PETRÓCZI, 1965. 128-144. 8 PETRÓCZI, 1965. 151.