Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 17. (Nyíregyháza, 2006)

II. Várostörténeti tanulmányok - Takács Tibor: Városfejlesztés Nyíregyházán. Elképzelések és a gyakorlat a 20. század első felében

fűtenek alkotási vágyak, mert ez a mai viszonyok mellett lehetetlen " - hangoztatta Bencs Kálmán polgármester 1929-es újraválasztása alkalmával, jelezve a körülmények változását. A legsürgősebb népegészségügyi és szociális problémák megoldása mellett immáron a városi háztartás egyensúlyának biztosítását tekintette a legfőbb feladatának.

39 A következő év elején elmondott programbeszédében is a takarékosságot állította a középpontba, hangsúlyozva, hogy a város fejlesztésével járó kiadásokat nem lehet egyetlen generáció nyakába varrni akkor, amikor a polgárság igen súlyos körülmények között él, ugyanakkor a beruházások előnyeit a következő generációk is élvezni fogják.

40 Gyakorlatilag ez az attitűd jellemezte az egész harmincas évek városgazdálkodását. Az új polgármester, Szohor Pál 1935-ös megválasztásakor szintén a „borzasztó gazdasági válsággal" való küzdelemre helyezte a hangsúlyt. A megoldást az „ésszerű" takarékosságban, „reális" költségvetés elkészítésében látta.

41 A szigorú takarékosság, továbbá a rövidlejáratú kölcsönök hosszúlejáratúvá alakítása kétségtelenül egyensúlyban tartotta a városi háztartást, ám ennek köszönhetően a fejlesztések is elmaradtak. Ez a felsőbb hatóságok által is elvárt és támogatott várospolitika azzal a következménnyel járt, hogy a városvezetők „elfelejtettek" nagyobb távlatokban gondolkodni, pedig erre az évtized végén, amikor már megvolt a fedezete a beruházásoknak, nagy szükség lett volna. A válságból való kilábalás, az élénkülő gazdaság mellett új utak keresésére ösztönzött a harmincas évek végén és a negyvenes évek elején a terület-visszacsatolásokkal és a háborúval megváltozó helyzet is. Pisszer János építőmester, házbirtokos, képviselő-testületi tag az elsők között ismerte fel a Felvidék, Kárpátalja, majd az Észak-Erdély visszacsatolásából fakadó új kihívásokat. A Trianon nyomán a város vonzáskörzetébe került szatmári, beregi részek a bécsi döntéseket követően újra a korábbi centrumaik felé gravitáltak, amivel Nyíregyháza vonzáskörzete és forgalma csökkent. Ráadásul a város elvesztette a Galícia felé irányuló terményexportban elfoglalt előnyös helyzetét is. Pisszer a kormányzati politika változásából is egyértelműen azt vette ki, hogy Nyíregyházának a csonka országban megnőtt fontossága a területgyarapodásokkal erősen csökkent. Úgy vélte, hogy Nyíregyháza vezetőinek fokozottan őrködnie kell a város érdekei védelmében, emellett a további takarékosság helyett aktív városfejlesztő politikát kellene folytatni

42 Bácsfalvy Antal tanár, képviselő-testületi tag 1940-ben hosszú cikksorozatban vizsgálta Nyíregyháza fejlődését és fejlesztési lehetőségeit. Úgy látta, hogy a város az első vasútvonal megépítésétől, illetve a megyeszékhely idehelyezésétől töretlenül fejlődött a gazdasági válság begyűrűzéséig, nagyjából 1930-ig 43 A győri program nyomán megindult gazdasági fellendülés és élénkülés Nyíregyházán is jó alapot biztosít arra, hogy a város ismét az alkotások útjára térjen. Ám - tette hozzá Bácsfalvy - nem az eddigi módszerekkel, mivel a „ liberal kapitalizmus" végleg megbukott, így új eszmék és új módszerek nyomán lehet csak a fejlődés útjára vezetni a várost.

44 A város a további fejlődés szempontjából kedvező helyzetben van, mivel vidékének nemcsak közigazgatási, hanem gazdasági és kulturális központja is. Mivel 39 SZSZBML, V. B. 181. Kgy. 1050/1929. 40 Uo. Kgy. 1/1930. 41 Uo. Kgy. 209/1935. 42 Pisszer János: Nyíregyháza helyzete. Nyírvidék-Szabolcsi Hírlap, 1940. október 12. 5., Uő: Vicinálosodunk? Nyírvidék-Szabolcsi Hírlap, 1940. november 16. 6. 43 Bácsfalvy Antal: Nyíregyháza a múlt és jelen eszméinek tükrében. A tespedés nem szükségképpeni. Nyírvidék-Szabolcsi Hírlap, 1940. október 5. 5. 44 Uő: Nyíregyháza a múlt és jelen eszméinek tükrében. Romboló világerők sodrában. Nyírvidék-Szabolcsi Hírlap, 1940. október 7. 3.