Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 16. (Nyíregyháza, 2003)
Makra Zsigmond: A Rohody család története a XIV–XV. Században
A Rohody család esetében is az első ismert ízhez tartozó három személy közül kettő: Arteus és Servusdei a fenti módon említtetik. Utóbbi az 1325-ben és 1326-ban felbukkanó Orbán atyjaként 5 , Arteus pedig az 1342-1358 időkörben szereplő László apjának, Miklósnak apjaként szerepel. 6 Fodor (Fudur) esetében is találkozunk ilyen jellegű említéssel, róla azonban, ezen túl, szól egy olyan oklevél is, amelyből megtudhatjuk, hogy 1306 körül házas ember volt és nejét Erzsébet asszonynak hívták. 7 A családnak fentebb említett három tagja nagyjából egy időben élt, Fodor és Servusdei testvérek voltak. Arteus talán unokatestvérük lehetett. Mindhárman az Árpád-korban születtek és nevelkedtek, születésük ideje a XIII. század derekára, talán az első harmadára tehető, felnőttkoruk a tatárjárás utáni további töredéket is ismerünk, amelyek közül egyik-másik Arteusnak valamelyik fiától származhatott, de időkre esett. Figyelemre méltó tény, hogy Arteus ága Doboson lakott, és ebből az ágból három valószínűleg már korábbi időben elváltak ezen ágak. 8 Mindez azt sugallja, hogy az 1300-as évek elején már igen népes család jóval a fenti időpont előtt került Rohodra. Mikor keletkezhetett Rohod? Mióta éltek itt a Rohodyak? Kézenfekvő kérdések, határozott választ adni rá merő találgatás volna. Egy nyelvi természetű vonatkozást azonban érdemes megemlítenünk. A középkorban közkeletű szó volt a rőt, vörösbarna, esetleg fekete, feketés jelentésű roh (ruh alakban írták) melléknév. E melléknév személynévként is használatos volt. Egyértelmű, hogy a Rohod falunév mint a Roh személynév -d képzős származéka jött létre. E szerint a falu névadója - minden valószínűség szerint első birtokosa - egy Roh nevű személy volt. 4 A Servusdei keresztnévvel (Servus Dei: Istennek szolgája) a középkorban gyakran találkozhatunk. Első, általunk ismert adatolása a Várdai Regestrumban található: Az időrendbe szedett váradi tüzesvaspróba-lajstrom. A váradi káptalan kiadása, Bp., 1903. 171., 270. Egyikőjük éppen a mi vidékünkön élt: Servusdei curialis comes de Zabolch. Következő adatunk 1291-ből, Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzékéből való: II. kötet, 4. füzet, Bp., 1987. Itt betűhív módon, Seruusdei alakban szerepel. (Kiejtése - természetesen - ennek is szervuszdei.) A minket érdeklő oklevélben torzult, Serusde alakban szerepel. Ezen kívül még a következő torzult alakokkal találkoztunk: Servusde, Seruusde, Servesde, Servisde, sőt: Servusdeus. Feltételezhető, hogy egyes torzult alakok létrejöttéért - de ezeket nem az eredeti oklevélből, hanem regesztából gyűjtöttük - a regesztázó a felelős, aki nem ismervén fel a szó jelentését, valamely ragozott formát megcsonkított, vagy kiegészített. 5 Anjou-kori oklevéltár X. Budapest - Szeged, 2000. (a továbbiakban Anjou-okit., 2000.) 1326. 212. sz. 6 Anjou-okit., 1999. XXIII. 1339. 3. 7 Lásd 5. jegyzet, továbbá: Anjou-okit., XII. 1328. 339. és A zichi és vásonkeői gróf Zichy-család idősb ágának okmánytára I. Szerk. Nagy Imre et. al. Pest, 1871. (a továbbiakban: Zichy okmánytár, 1871.) 128. 8 Károlyi oklevéltár, 1882.1. CCLXXII. 440^158.
