Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 16. (Nyíregyháza, 2003)
Makra Zsigmond: A Rohody család története a XIV–XV. Században
Őse volt-e vajon ő a Rohodyaknak? Feltehető ugyan, de erről biztosat nem mondhatunk. 9 A Rohody család Dobosra szakadt ága Egy 1335-ben kelt oklevélben bukkan fel Arteustelke ]0 aminek pontos fekvését nem tudjuk, de valahol Rohod táján lehetett. Felvethetjük a gondolatot, hogy ez a rég eltűnt falu vajon nem Rohody Arteus nevét őrzi-e, a kérdésre azonban, adatok híján, nem válaszolhatunk. Folytatva a család Rohodon honos ágának történetét szemben az előző ízen szereplő két személlyel, itt már hat fővel van dolgunk. Sándor, Jakab és Benedek (egyes oklevelek Beke néven említik) egyértelműen fiai Fodornak, János és Pál esetében kétségbevonhatatlan adatunk erre nincsen ugyan, azonban a birtokviszonyok ezt valószínűsítik (Egyikőjük, kis valószínűséggel mindkettőjük esetleg nem testvére Fodor három, előzőleg említett fiának, hanem csak unokatestvére.) Sándor és Orbán egy bizonyos vajai birtokügy kapcsán 1325-ben két oklevélben is említtetik." Az ügyletben betöltött szerepük az oklevélből nem derül ki. A családnak Rohodon kívüli birtoklásáról első ízben 1328-ban szerzünk tudomást, ekkor ugyanis Sándor és Jakab testvérek ezt a Köveden (Kued) 9 Rohod keletkezésének idejéről ugyan nincs adatunk, azonban mégis érdemes áttekintenünk a különböző időkben, illetve korokban való keletkezés lehetőségét. Nyelvészeink körében korábban általános volt az a nézet, hogy a helyneveinkben oly gyakori -d képző kicsinyítő képző, pl. a Sasad helynév jelentése kis sas, sáska, sasocska. Ma már óvatosabb fogalmazásokkal találkozhamnk, pl. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára I—II. Bp., 1988. című művében egyszerűen csak megállapítja, hogy az ily módon képzett helynevek -d képzős származékok. Ezen alakok többsége személynévből jött létre: a Toku személynévből Tokod, a tyúkból Tyúkod, stb. Egy újkeletű nézet szerint (Maár Ferenc Géza: A honfoglalások nyomai a magyar helynevekben. Az „avar" megtelepülés szaporodó kérdőjelei. Magyar Szemle, 1995. IV. 1995. április, V. 1996. január.) a -d képzős helyneveink az avaroktól erednek. E hipotézis azt is feltételezi, hogy az avarok magyar nyelven beszéltek. Az ötletet óvatosan kell fogadnunk. Mivel a gyepű a honfoglalást követő időkben Rohodtól órajárásnyira, Lövő-Dobos-Őr-Hodász vonalában húzódott (Maksay Ferenc: A középkori Szatmár vármegye. Bp., 1940.), ezért az említett gyepű-helységek megülésének ideje a honfoglalást közvetlenül követő évekre tehető. Feltételezhető ennek nyomán Rohodnak is az e korban való létrejötte. Lehetséges, hogy Rohod azon XII., inkább XIII. századi keletre település során jött létre, amely számos dunántúli nemzetségnek a vidékünkön való megtelepülését eredményezte. A községben él egy olyan hagyomány, hogy a honfoglalás idején Rohod vezér telepítette ide magyarjait. E hagyománynak nincs történeti alapja. 10 Arteustelke neve egy olyan oklevélben maradt fenn, amit a Kállay család levéltára őrzött meg. Ez közölve van a régi Anjoukori okmánytár III. kötetében, 105. sz. alatt. (Anjoukori Okmánytár. Szerk. Nagy Imre, Tasnádi Nagy Gyula. I-VII. Bp., 1878-1920. Érdekes, hogy a fél évszázaddal később megjelent Kállay levéltár nem közli. 11 Anjou-okit., 1997. IX. 1325. 57. és 58.