Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 16. (Nyíregyháza, 2003)

Novák Veronika: Nyitra, Bars és Abaúj vármegyék tisztségviselői és oklevélkiadásuk 1526-ig

lek, litterae inquisitoriae, amelyek egy-egy kivizsgálás eredményeit foglalták össze. A felek bíróságra hívásáról perbehívó oklevelet adtak ki. Amennyiben valamely fél nem jelent meg a tárgyaláson, erről is oklevelet adtak ki, amely tartalmazta, hogy hányadszor nem jelent meg a perbehívott. Amennyiben valaki mással képviseltette magát a peres ügyben, erről a megyétől ügyvédvalló oklevelet adatott ki. A bírósági tárgyalást elhalasztó oklevelet is a megye adta ki valamely fél kérésére. További tartalmi csoportot a bírósági okleveleken belül az ítéletlevelek alkotnak. Ezek tartalmazták a büntetés nagyságát és formáját. Külön oklevelek készültek az esetleges eskületételekről. A bírósági oklevelek külön csoportját alkotják a feljebbviteli oklevelek. Ezek azonban Nyitra és Bars megyében 1505-től, Abaúj megyében 1498-tól fordulnak elő. A fellebbezés a magyar jog szerint 1498 előtt csak a király illetve a nádor, esetleg az országbíró parancsára történhetett meg. Külön tartalmi csoportot alkotnak a bizonyságlevelek, amelyek hasonlóak a hiteleshelyek által kiadott bizonyságlevelekhez. A megye elöljárói előtt tett tanúbizonyágról szólnak, leginkább különböző egyezségekről, vagyonosztályról, birtokeltiltásról, bizonyos birtokok elfoglalása elleni tiltakozásról, birtokzálogosításról, birtokba való bevezetésről. A megerősítő oklevelek csoportja mindhárom megye esetében csak néhány oklevelet tartalmaz. Ezekkel bizonyos jogok használatát erősítette meg a megye elöljárósága. Számban a legnagyobb tartalmi csoportot a jelentések, relációk, alkotják, amelyek a király, a nádor, az országbíró parancsára elvégzett kivizsgálás eredményeiről szólnak. Ezek formai szempontból is különböznek a többi oklevéltől. Leggyakrabban kivizsgálásokról, vagy a bírósági ügy feljebbviteléről szolnak. A király parancsára néha a kivizsgálások a megyei kongregáción történtek. A megyei oklevélkiadásnál még szólni szeretnénk a megyei oklevelek hitelesítéséről, megpecsételésükről. Mindhárom megyéről elmondhatjuk, hogy az okleveleiket hitelesítő pecsétek nagyon rossz állapotban maradtak fenn. Ez összefügg azzal is, hogy ezek az oklevelek nem voltak olyan gondosan őrizve, mint a kiváltságlevelek. Magukról az okleveleken található pecsétekről azt is el kell mondani, hogy számuk nem volt hatással a hitelesítés tenyéré. Számuk 1-6 között mozog. A pecsétek nagyságát tekintve az ispáné vagy az alispáné gyakran nagyobb méretű volt mint a szolgabíráké. Az alispán és a szolgabírák pecsétnyomói esetleg azok lenyomatai nemcsak az oklevelek hitelesítésére szolgáltak, de szerepük volt a bírósági idézésekben, vagy más jogi eljárásoknál. Amennyiben a pecsétet valaki nem vette figyelembe, pénzbüntetésre ítélték. A megyei pecsétek fennmaradásáról szóló korábbi megjegyzésem alól, hogy rossz állapotban maradtak fenn, néhány Abaúj megyei pecsét vonható ki. Ezek nagy része a kassai városi levéltárban található, amely közismerten a város szigorú felügyelete alatt állt. Talán ennek köszönhetően ezek a pecsétek jobb állapotban maradtak meg. így elmondhatjuk, hogy Abaúj megyében 1522-től a megyei elöljárók illetve a megye nemessége nevében kiadott oklevelek hitelesítésére 4 szolgbírói pecsétét használtak. Mind a négy pecsét azonos kezdőbetűket tartal-