Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 16. (Nyíregyháza, 2003)

Lakos János: A magyar levéltárügy alapkérdései 1953 és 1955 között (Miért és hogyan került a levéltárügy a Minisztertanács felügyelete alá?)

December l-jén, ha nem is adtak még választ a Minisztertanácstól a kérdé­sekre, létszámigényt mindenesetre kértek a feladatnövekedés bekövetkezése esetére. A LOK négy variációban igen jelentős, 284, 136, 104, ül. 71 fős lét­számnövelést tartott szükségesnek, ezen felül még 23 főt igényelt, amennyiben a TÜK iratkezelés ellenőrzése is levéltári feladat lesz. Amikor 1954. december 15-én reggel a LOK vezetője értesült arról, hogy a minisztérium számára 1955. február 1-je a határidő a tvr.-tervezet elkészítésére, január első hetére ígérte annak összeállítását, ül. megküldését. Délben aztán ki­derült, hogy létszámemelésre nem lehet számítani, ezért - mint Borsa aznapi belső feljegyzésében olvasható - a Minisztertanácstól jött utasítás értelmében a tvr.-ben „a levéltáraknak csak a jogot kell ahhoz biztosítani, hogy az irattárakat és az iratkezelést ellenőrizhessék. Ez esetben egyelőre kötelezettségről nincs szó. Ezt majd későbbi időpontban a jelen tvr.-tői függetlenül kell - 1956-ra? ­megvalósítani". A LOK arra sem kapott felhatalmazást, hogy a tvr.-tervezetben rendelkezéseket vegyen fel a TÜK-iratokkal kapcsolatban. A történtek után Borsa Iván - pro domoja szerint- 1954 legvégén eljutott odáig, hogy közölte a Minisztertanács illetékesével: a LOK olyan tvr.-tervezet készít, amelyet a legjobbnak tart; a felettes szervek majd húznak belőle. (így is lett!) December elejére Ember Győző főigazgató - a levéltárvezetői konferencián elhangzott észrevételek figyelembevételével - a korábbinál részletesebb új ter­vezetet állított össze. Ezt december 7. és 21. között megvitatta a MOL pártszer­vezete által összehívott aktíva-értekezlet, amelynek határozatait felhasználva a MOL főigazgatója újabb tervezetet fogalmazott meg. „Némi" módosítás után ez lett a LOK komplett levéltári tvr.-tervezete 1955. január elején. Borsa Iván ja­nuár 10-én juttatta el az Oktatásügyi Minisztériumnak. (Igen részletes, 36 olda­las indokolását január 17-én kapta meg a tárca.) 10 A tervezet a „Magyar Nép­köztársaság Elnöki Tanácsának 195... évi ... számú törvényerejű rendelete az iratvédelemről, az irattárakról és a levéltárakról" címet viselte, és 44 szakasz­ból állt. Mint Borsa Iván kísérőlevelében írta, készítésénél „alapszempontként jelentkezett az a körülmény, hogy a tervezet magába foglalja mindazokat a ren­dezendő kérdéseket, amelyeket a LOK eddigi működése során ilyeneknek ismert meg. Ennek következtében több olyan intézkedést is tartalmaz, melyek végrehaj­tásához a jelenlegi személyi és költségvetési keret nem elégséges, azonban az iratvédelem és a levéltárak szempontjából feltétlenül jogszabályba kívánkoznak (pl. irattár-felügyelet, új országos levéltár szervezése) ". A tervezetben szereplő kulcsfontosságú rendelkezések mindegyike szóba ke­rült az elmúlt két év során felmerült elképzelésekben, vitákban, a LOK most a szakterület számára legmegfelelőbbnek tartott szabályozást igyekezett elérni, amely - teszem hozzá - a szovjet minta alapján a lehető legjobban teljesíti a Uo. 1955—Biz. 1. (5. doboz). Az alábbiakban tárgyalt dokumentumok forrása is ez az ügyirat, kivéve azt az esetet, ha külön hivatkozom más forrásra.

Next

/
Thumbnails
Contents