Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 16. (Nyíregyháza, 2003)
Lakos János: A magyar levéltárügy alapkérdései 1953 és 1955 között (Miért és hogyan került a levéltárügy a Minisztertanács felügyelete alá?)
Ugyanakkor az új Igazgatóság együtt látván el azokat a feladatokat, amelyek eddig két hatóság (a minisztérium és a Központ) között oszlottak meg, operatívabban fogja tudni képviselni más tárcák és irattermelő szervek felé az iratvédelem érdekeit. - Továbbá, minthogy a levéltári anyag jelentős hányadát a Belügyminisztérium alá tartozó szervek (tanácsok, rendőrség, tanácsi vállalatok stb.) adják, e szervek iratkezelésében intézményesen tudnák szakmai támogatásukat kifejteni. " 5 Fentiek alapján megállapítható, hogy a LOK 1953. január végén a levéltárügy Belügyminisztérium alá helyezését tartotta célszerűnek, egyben szükségesnek vélte egy új, a LOK-nál szélesebb hatáskörű szakmai irányító hatóság (igazgatóság) létrehozását. Egy hónap múlva, március 3-án Borsa Iván beszélt Rigler Györggyel, a Minisztertanács Titkársága illetékesével, aki egyrészt tájékoztatta öt arról, hogy a Belügyminisztériumnak aggályai vannak a levéltári szakterület átvételét illetően, másrészt megkérdezte: „nem volna-e helyesebb, ha a levéltárak az Akadémia irányítása alá kerülnének teljesen". (Tekintettel arra, hogy a levéltárak tudományos munkát is végeznek, és - hozzáteszem - ebben a vonatkozásban addig is az MTA irányítása alá tartoztak az 1950. évi 29. tvr. értelmében.) Borsa megmagyarázta e megoldás célszerűtlenségét. Végül Rigler megígérte, hogy felveszi a kapcsolatot a Belügyminisztériummal. 6 Március 18-án a Minisztertanács hivatalában megbeszélésre került sor Rigler György, Borsa Iván és a Minisztertanács akadémiai előadója részvételével. (A belügyi előadó, a tervektől eltérően, nem voltjelen.) Itt a LOK vezetője felvilágosítást adott a levéltárak széleskörű feladatairól és arról, hogy három elképzelés merült fel a levéltárak felügyeletével kapcsolatban: az egyik a Belügyminisztériumot, a másik a Minisztertanácsot javasolta főhatóságnak, a harmadik szerint „ a levéltárak két részre volnának osztandók, a tudományos munkát végzők a Magyar Tudományos Akadémia felügyelete alá kerülnének. " Borsa belső feljegyzése szerint Riglerék két javaslatát is elfogadták: 1. az MTA kötelékébe sorolás rossz lenne, 2. a LOK jogutódja kibővített hatáskörrel „miniszterhelyettes vagy jőosztályvezető" elvi irányításával működne, a belügyi tárca (vagy a Minisztertanács) költségvetési főosztálya irányítaná a LOK jogutódjának költségvetési osztályát, a személyzeti főosztálya pedig személyzeti csoportját. (Vagyis a LOK ekkor már főosztályvezetői szintű elvi irányítóval is beérte volna.) Március 24-én Rigler telefonon közölte Borsával: „a helyzet arra felé hajlik, hogy a Minisztertanácshoz kerül a levéltárügy", de a végleges döntés függ a Szovjetunió levéltárügyének tanulmányozásától, ami az odautazó felsőoktatási delegáció egyik feladata. Egyúttal Borsától írásos tájékoztatást kért a lengyel 5 Uo. 6 Uo.
