Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 16. (Nyíregyháza, 2003)

Lakos János: A magyar levéltárügy alapkérdései 1953 és 1955 között (Miért és hogyan került a levéltárügy a Minisztertanács felügyelete alá?)

állami levéltár vezetője rendelkezett kulccsal. Következésképpen csak együtt juthattak be a raktárba. 2 Az 1952. végétől, 1953. január elejétől számított három év alatt a LOK kez­deményezése alapján - kisebb-nagyobb szünetekkel - folyamatosan napirenden volt a levéltárügy fejlesztésének kérdése. A következőkben ezt a témát tekintem át a LOK bizalmas iratai alapján. 3 * * * Az 1950-es évek első fele Magyarországon a minisztériumok átszervezésének időszaka volt a művelődésügy területén is. Ebből következően a levéltári terület 1950 és 1955 között - időrendben - a vallás- és közoktatásügyi, a közoktatás­ügyi, a felsőoktatási, majd az oktatásügyi tárca alá tartozott, a változások idő­pontjai egybeestek a minisztériumok átalakításának időpontjaival. 1952-1953 fordulóján, meglehetősen bizonytalan szervezeti helyzetben került napirendre a levéltárügy főfelügyeletének kérdése. Amikor 1952 novemberében ismertté vált, hogy a múzeumokat a közokta­tásügyi tárca alól a népművelési tárca alá helyezik, és ezzel a múzeumokkal, le­véltárakkal is foglalkozó ügyosztály feloszlása volt valószínűsíthető, Borsa Iván, a LOK vezetője nyomban felvetette a Közoktatásügyi Minisztérium emlí­tett szervezeti egysége vezetőjének a levéltári szakterület tárca­hovatartozásának kérdését, majd ezt a felsőoktatási tárca létrejötte után, 1953. január 6-án nyomatékosan megismételte. Január 12-én sor is került egy beszél­getésre a LOK vezetője és Sulán Béla, az illetékes minisztériumi főosztályveze­tő között. Borsa belső feljegyzése szerint Sulán közölte vele, hogy a felsőokta­tási tárca mielőbb szeretné leadni a nem felsőoktatási jellegű intézményeket, köztük a levéltárakat is. Felszólítására Borsa először vázolta a levéltárügy hely­zetét egyes népi demokratikus országokban, majd kifejtette, hogy a magyar le­véltárak számára sem lát „más megoldást, mint a Minisztertanács vagy a Bel­ügy [minisztérium] alá való tartozást." Hozzátette: a Minisztertanácsnál folya­matban lévő változások miatt valószínűtlen, hogy ez a megoldás keresztülvihető lesz, ezért „egyedüli megoldásnak a Belügyminisztérium látszik. " A szovjet és a román példa alapján azt tartotta célszerűnek, hogy „a LOK szervezetileg mint a Belügyminisztérium levéltári igazgatósága folytassa működését, s ahogy az más minisztériumok igazgatóságainál is gyakorlatban van, valamelyik miniszterhe­lyettes gyakorolná a közvetlen ellenőrzést vagy irányítást az igazgatóság felett. " A beszélgetés során Sulán telefonon kikérte Jánosi Ferenc, a népművelési mi­niszter első helyettesének véleményét, aki a levéltárak Magyar Tudományos 2 A részletekre lásd Bikki István - Lakos János: Iratok a katolikus egyházi levéltárak 1951. évi „kettős kezelés"-be vételének történetéhez. Levéltári Szemle, 1990/2. 33-46. 3 A téma egyes részeit röviden tárgyalta: Bikki, 1991. 61-62.; legújabban Borsa Iván: Emlékezé­sek (60 év levéltárban). Levéltári Közlemények, LXXI. (2000) 1-2. 246.

Next

/
Thumbnails
Contents