Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 16. (Nyíregyháza, 2003)

Lakos János: A magyar levéltárügy alapkérdései 1953 és 1955 között (Miért és hogyan került a levéltárügy a Minisztertanács felügyelete alá?)

LAKOS JÁNOS A MAGYAR LEVÉLTÁRÜGY ALAPKÉRDÉSEI 1953 ÉS 1955 KÖZÖTT Miért és hogyan került a levéltárügy a Minisztertanács felügyelete alá? Magyarországon a kommunista hatalomátvételt követően hamarosan a levéltárügyben is mélyreható változások zajlottak le. Az alapvetően polgári demokratikus jogelveken nyugvó levéltári törvényt, az 1947. évi XXI. tc.-t alig három év múlva, már 1950-ben felváltotta a pártállami viszonyokhoz igazodó, szocialista típusú új levéltári jogszabály, az 1950. évi 29. törvényerejű rendelet (tvr.), amely a vármegyei és városi levéltárak államosításával centralizált levéltári szervezetet hozott létre. A hálózat közvetlen irányítója a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumnak (VKM) alárendelt Levéltárak Országos Központja (LOK) lett. A tvr. ugyan elrendelte, hogy a volt önkormányzati intézményeket állami kerületi levéltárakba kell összevonni, ezek létesítése azonban végül elmaradt, és átmenetinek szánt intézkedéssel (néhány intézmény kivételével, amelyeket betagoltak a megmaradókba) területi állami levéltárakká minősítették át őket. A LOK nemcsak szakmai vonalon irányította szinte kézi vezérléssel az alárendelt intézményeket, hanem egyben azok fenntartója is volt. 1953. január l-jén a LOK közvetlen irányítása alatt működött a Magyar Országos Levéltár (MOL), az ekkor újonnan szervezett Központi Gazdasági Levéltár (KGL) és 21 területi állami levéltár. A levéltárak hatásköre nem terjedt ki a szervek iratkezelése egészének ellenőrzésére, csupán az iratselejtezésre volt befolyásuk. A titkos ügykezelésben keletkezett ún. TÜK-iratok, továbbá a Magyar Dolgozók Pártjának (MDP), a Demokratikus Ifjúsági Szövetségnek (DISZ) és a tömegszervezeteknek az iratai kívül estek a LOK és a levéltárak illetékességén, a katonai szervek irataival pedig a Honvédelmi Minisztérium alá tartozó Hadtörténelmi Intézet Levéltári Alosztálya foglalkozott. A tvr. alapján nemzeti érdekűvé nyilvánított egyházi levéltárakat a LOK szakmailag felügyelte.

1 Közülük 1951. ősze óta különleges helyzetben voltak a katolikus levéltárak. Ezeket - az ún. klerikális reakció elleni harc folyamán - egy sajátos zár alá vételi eljárással „kettős kezelésibe helyezték, ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy a levéltár raktárát két külön lakattal zárták le, az egyikhez az egyházi levéltáros, a másikhoz a területi 1 Bikki István: A magyar levéltárügy szervezete 1950-1968 (rövid áttekintés). Levéltári Szemle, 1991/4. (a továbbiakban Bikki, 1991.) 53-71.