Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 16. (Nyíregyháza, 2003)

Levéltárügy - Balogh István: Szabolcs vármegye és levéltára (1768–1786)

A Schemberger kezétől származó jelzeteket viselő IV. A. l/a. fond tizennégy kötetét kétségtelenül ő szedte rendbe.

66 Ugyancsak őtőle való az Acta nobilitaria jelzetet viselő gyűjtemény (IV. A. l/e. fond) Elenchusa csak az 1756-1786 közti nemességi igazolásokat sorolja fel a nevek betűrendjében (1318-1321. r. szám) O különítette el, de valamelyik írnok rendezte az 17681786 közötti elkülönített bírósági iratokat (1318-1321. r. szám). Schemberger Ferenctől 1786 után a levéltárunkban nem maradt irat, mert az 1786-90 közötti közigazgatási iratokat a II. József halálát követő hónapok valamelyikében megsemmisítették. Azt tudjuk, hogy el is ment KállóHiba! A könyvjelző nem létezik.ból 1790 után, Nagykárolyban élt, haláláig Szatmár vármegye levéltárának rendezésével foglalkozott. Ott is halt meg, 1801-ben már úgy tudták, hogy nem él. Az általa rendezett Szatmár megyei levéltár egy része az 1944. évi légoltalmi kiürítés következtében Zajtába került és a békekötés után a trianoni-párizsi határon belül maradt. A Szatmárnémetiben maradt részt a Kolozsvári Állami Levéltárba szállították, az ottani állami levéltár Fondul Judetului Satu Mare nevű fondjában található. A kettészakadt levéltár közös leltára Kiss András nyugalmazott kolozsvári levéltáros munkájaként 2000-ben megjelent.

67 A Kiss András által írott bevezetésből tudjuk, hogy 1788-tól már intenzíven foglalkozott Szatmár megye iratainak rendezésével, a Nagykállóból való átköltözése utána a levéltárban is lakott. VIII. A magyar levéltárak történetére még a levéltár történeti kutatások se fordítottak sok figyelmet. Az eddigi kutatásokból az derül ki, hogy a kiadott központi utasítások ellenére a XVIII. században a legtöbb megyei levéltár a legnagyobb rendetlenségben létezett. Gondozásuk a vármegyei főjegyzőkre volt bízva, legtöbbjének még állandó helye sem volt. A kiadott felsőbb utasítások végrehajtatlanok maradtak. Legtöbbet e téren Főglein Antalnak köszönhetünk, aki az Országos Levéltárban lévő iratokból próbált áttekintést adni a vármegyei levéltárak XVIII. századi állapotáról.

68 Részletesen elemezte a kiadott felsőbb rendeleteket, a beérkezett jelentéseket. Megállapította, hogy a kiadott rendelkezések végrehajtására a főispánok nem sok gondot fordítottak. Ezt a megállapítást igazolni tudjuk Szabolcs megye A sorozat raktári száma 1296-1305. Az iratok nem pontosan időrendben az 1593-1765. éveket foglalják magukba. Az 1608-1649. évi országgyűlési iratok XVII. századi eredeti kötésben vannak. Szatmár vármegye levéltára. Fondul ^Prefectura JudeUilui Satu Mare" 1402-1919. A kötet anyagát összeáll. Kiss András, Lucia-Augusta Serdan, Henzsel Ágota. Nyíregyháza - ClujNapoca, 2000. 10-22. Főglein Antal: A vármegyei levéltárak Mária Terézia korában. Levéltári Közlemények (a továbbiakban LK) 1935. (13.) 163-164.