Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 16. (Nyíregyháza, 2003)

Levéltárügy - Balogh István: Szabolcs vármegye és levéltára (1768–1786)

fordítottak. Az is bizonyos, hogy mind a Helytartótanács, mind az Udvari Kamara a jogbiztosító és adóügyi iratok rendben tartására ezekben az években különös gonddal ügyeltek. Amit tudunk, csupán annyi, hogy 1767-ben Schembergerrel a szerződést a Barkóczy főispán elnöklete alatt tartott közgyűlés kötötte meg. Ezután évekig nem esik szó a levéltárról, a közgyűlések inkább a vármegyeház építésével foglalkoznak. A Schemberger után megmaradt iratok is legnagyobb részt az építés körüli tevékenységéről szólnak. Csupán az 1769. évi számadásokra tett észrevételek ötödik pontjában említik, hogy a regesztrátor számoljon el az építésre felvett 1600 forintról. A levéltárról a lajstromozott iratokban nem esik szó, sem az 1768-1775, sem az 1776-1784 köztiekben.

43 Ellenben van egy 1778 évvel jelzett, felzetén „Archívum" feliratot viselő iratcsomó, amely Schemberger írásával felsőbb helyről (főispán? Helytartótanács?) érkezett kérdés 3. pontjára részletes beszámolót ad a rendezés állapotáról. Eszerint a megye közönsége az 1768. évi számadásra tett észrevétel kapcsán részletes jelentést tett az addig végzett munkáiról. Az 1335-1730 közötti - teljes rendetlenségben lévő jegyzőkönyveket és iratokat nehéz munkával, sok olvasással időrendbe szedte, azóta ugyanezt végezte az 1746-ig keletkezett iratokkal, de a cédulákat még nem írta be az elenchusokba. A bírósági (magán- és büntető-) ügyek iratai is el vannak különítve, hogy az igazgatásiaktól elkülönített lajstromokban hely- és névmutatókat lehessen hozzájuk készíteni. A 14 kötetre tervezett elenchusokból és mutatókból 10 folio-alakban készen van, négy leírás alatt. A szerződés 3000 frt összegre, az 1767. évig keletkezett iratok rendezéséről szólt, de a befejezés határideje nem volt belefoglalva. Arra nem volt kötelezve, hogy az 1767 után keletkezett iratokat is lajstromozza. De készen áll arra, hogy megfelelő díjazás mellett az iratokat a korábbiakhoz hasonló módon rendezze. Ezért ajánlja szolgálatait a megyének.

44 Az 1775. évi számadás felülvizsgálata kapcsán a Helytartótanács részletes jelentést kért a rendezési munkák előrehaladásáról és sürgette a jelentést a minél előbbi befejezésről.

45 A megmaradt akták között nincs nyoma - de a jegyzőkönyvekben semhogy akár Barkóczy János, akár az utóda, Sztáray főispán foglalkozott volna a levéltár ügyével egészen 1781-ig. Ez év április 17-én megjelent a Helytartótanács 2346. sz. mandátuma, amely hivatkozott arra, hogy az 1770. szeptember Uo. 230., 232-238. Itt néhány utalás van Teleki főispán sürgetéseire, részletesebb tárgyalás nélkül.; Fasc. 11. No. 27. 1768.; A megye által tett intézkedésekre Uo. 226-228.; Fasc. 7. No. 7. 1775., Prot. 25. fol. 87. No. 29., fol. 108. No. 1., fol. 143. No. 38., fol. 258. No. 37., fol. 286. No. 48. 1776-1781. A jelentést vagy a főispán vagy a Helytartótanács kérte. Az utóbbi valószínűbb, mert a rendelkezés 3. pontjára történik az iratban hivatkozás. XXXIV. 1. Szabolcs vármegye levéltárának iratai. Keltezés nélkül, archívum" felirattal.; Uo. 1779. január 18. kelettel. Fasc. 7. No. 76. 1779.