Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 16. (Nyíregyháza, 2003)

Levéltárügy - Balogh István: Szabolcs vármegye és levéltára (1768–1786)

BALOGH ISTVÁN SZABOLCS VÁRMEGYE ÉS LEVÉLTÁRA 1768-1786

1 1. A szatmári béke után két évtized alatt, egymás után alakultak meg a rendi korszak országos főhatóságai, az igazgatás és igazságszolgáltatás 1848-ig fennállott központi szervei: a Királyi Helytartótanács és a Királyi Tábla (1716 és 1723).

2 Megalakult az adó- és pénzügyi igazgatás Pozsonyban székelő országos szerve, a kamara. Annak már az előző században is működött ebben az országrészben hatáskörrel bíró területi szerve, a Kassa székhelyű Szepesi Kamarai Igazgatóság. Pontosabban körvonalazódott az állandó katonaság beszállásolását, ellátását biztosító szervezet területi illetékessége, több közigazgatási egységet (vármegyét, szabad kerületet és királyi várost) magába foglaló provinciális commissariatus intézménye is. Az országgyűlés 1723-ban sorrendben elsőnek az igazságszolgáltatási szervezetet hozta létre. Három törvény szólott az állandó országos törvényszékek felállításáról, a fellebbviteli fórumként felállított királyi tábla szervezetéről, az eléje tartozó ügyekről.

3 Az állandó bíráskodás területi szervezeteként megalakította a kerületi táblákat. Szabolcs vármegye, Debrecen szabad királyi város, a Hajdú kerület, Szatmár és Bihar vármegyék a Nagyváradon székelő kerületi tábla alá tartoztak.

4 A fellebbviteli fórumok, az állandó bíróságok megszervezését követte az igazságszolgáltatás első fokú fórumainak, a vármegyei bíróságok hatáskörének szabályozása. Az 1715:28. artikulus kiegészítéseként 1729-ben pontosabban körvonalazták a vármegyei bíráskodás szervezetét és hatáskörét. A megyebeli zálog-, gazdasági-, politikai-, büntető- és úrbéri ügyekben mivel a megyei törvényszék állandóan nem ülésezett - első fokon az alispánok vagy szolgabírák hozhattak ítéletet. Döntésüket a megyei törvényszékhez leheSzerző e témához kapcsolódó dolgozatát lásd Balogh István: Szabolcs vármegye levéltára (1550-1767). In: Szabolcs-szatmár-beregi Levéltári Évkönyv XIV. Szerk. Galambos Sándor, Kujbusné Mecsei Éva. Nyíregyháza, 2000. (a továbbiakban Balogh, 2000.) 207-242. Corpus Juris Hungarici. (a továbbiakban CJH) 1715:28. articulus. Ez a törvény még csak az országbíró és vármegye illetékességi körét határozta meg. Leglényegesebb vonása a bíróságok területi illetékességének kimondása. (Pl. a vármegyei bíráskodás birtokosztály esetében csak a saját megye területén lévő birtokra vonatkozhat, vagy határszemlét csak a vármegyében végezhetnek, és a gonosztevők üldözése is csak a megye határáig terjed ki.) 3 CJH 1723:23. és 26. art. 4

Uo. 1723:30., 31. és. 34. art.