Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 16. (Nyíregyháza, 2003)

Margócsy József: Geduly Henrik nyíregyházi évtizedei. Pályaképvázlat

miának a diákja. A tudományos körökben és az evangélikus egyházi közéletben egyaránt híressé vált Schneller István (1847-1939) és Masznyik Endre (18571927) vannak rá a legnagyobb hatással, szorgalma, élénk érdeklődése, jó vizsgaeredményei teológus társainak figyelmét is felkeltették: már III. éves korában őt választják a Theológnsok Olvasókörének elnökévé, egyszersmind a Gondolat c. teológiai-filozófiai folyóiratnak is szerkesztője. Masznyik Endre biztatására jelent meg első szakmai tanulmánya Luther és Zwingli christologiai álláspontjának összehasonlításáról nyomtatásban is. Ekkor már IV. éves hallgató. 1888-ban végzett és sorsát a zólyomi parókus lelkész, Thébusz János (1837— 1896) veszi kezébe; meghívja egyházközösségébe hitoktató lelkésznek. A nemrég még szabad királyi joggal rendelkező 5 000 lakosú, 53 %-ában magyar, 30 %-ában evangélikus városnak nincs lutheránus középiskolája: a nagyszámú diákság egyházi jellegű gondozása a feladata. Hamarosan a kis város egész lakossága hasznát veszi az odakerült fiatalembernek. Egyik szerkesztője a Zólyomvármegyei Hírlapnak, ami azért is figyelemreméltó, hiszen Zólyom város csak járási székhely, a megye központja Besztercebánya. Ez csak a kezdete a közéleti szerepvállalásnak: titkára lesz a helyi közművelődési egyesületnek, részt vesz a város által támogatott archeológiai gyűjtemény kiállítási összeállításában, rendezésében. Két és félévig dolgozik így itt: felfigyel arra a kiírt pályázatra, amely a nyíregyházi evangélikusok nemrég érettségiztetési jogot nyert, immár főgimnáziumukhoz hitoktató lelkészt keresnek, akinek egyébként segédlelkészi feladatai is lesznek az egyházkerület egyik legnagyobb gyülekezetében. Nem sokkal 23. születésnapja után, 1890 végén bemutatkozásra hívják meg Gedulyt: ez magyar és tót nyelvű próbaszolgálatos istentiszteleteket jelent.

2 A választás kedvező eredményeként 1891 februárjában jött Nyíregyházára.

3 Új körülmények közé került. Jómódú nagyvárosi családi környezet után urbanizált-polgárosult felvidékiek között diákoskodott, túlnyomórészt tót lelkészi szolgálata folytán vegyes nyelvű közéleti funkciókat is vállalt első munkahelyén. Most soha nem látott helyzet vár rá: 27 ezer lakosú alföldi város, felében evangélikusok, akiknek kisebb része városlakó és magyar anyanyelvű, nagyobbik fele tanyán élő tótajkú földművelő. Vagyis vegyes paraszt-polgár társadalom vár rá. Megyeszékhelyre érkezett: vasúti-közúti csomópont, törvényszékkel, járásbírósággal, pénzintézetekkel, több újsággal; a gimnáziumban kiváló 2 Végül a két legkedvezőbb benyomást keltő jelentkező között a szavazás döntött 48:30 arányban - a másik jelölt Paulik János volt.; A népes nyíregyházi egyházközségnek ebben az időben két nagytekintélyű, esperességet, főesperességet is viselt parókus lelkésze volt. Bartholomaidesz János 1861-ben került ide (1814-1900), és Farbaky József (1838-1896), aki 1873 óta szolgált itt. Az utóbbinak halála után Geduly az utóda, az 1900-ban meghalt másik lelkész helyére majd Paulik János kerül. Ez a két fiatal lelkész 1866-ban született, s mindketten évtizedeken át parókus kollégák 1937. ill. 1939. évi halálukig Nyíregyházán. 3 A nyíregyházi ev. egyház halotti anyakönyveinek 1891. évi kötetében a 41/1891. február 25-i temetési bejegyzés szélső rovatában olvasható: ,¿4 temetést végezte Geduly Henrik. Ez a Zólyomból ideérkezett s. lelkész működésének kezdete."