Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 16. (Nyíregyháza, 2003)

Margócsy József: Geduly Henrik nyíregyházi évtizedei. Pályaképvázlat

tanári karral - viszont nincs még olyan közművelődési egyesülete, mint az ötödekkora Zólyomnak, van kaszinó egyesülete és Polgári Olvasó Egyesülete. Summa-summárum: van itt tér és hely annak számára, akinek helyén a szíve, vannak tapasztalatai, születhetnek tervei. Jól érezheti magát, bár arra aligha gondolhatott, hogy élete végéig itt él, dolgozik majd eredményekkel, sikerekkel. Nem panaszkodhatott a fogadtatásra: alighogy megérkezett fontos megbízást kapott: az 1791:26. törvénycikk, az úgynevezett türelmi rendelet kiadásának 100. évfordulója alkalmából a frissen érkezett Gedulyt bízták meg az április 26­i ünnepi beszéd megtartásával. Mint kiderült: közmegelégedésre szerepelt. A következő év februárjában ezt már írásban is olvashatjuk: A felügyelő javaslatá­ra „mivel Geduly Henrik helybeli segédlelkész, az eltöltött próbaév alatt úgy ki­tűnő szakképzettsége, mint lelkészhez illő magaviselete által fellebbvalói és az egyháztagok közbecsülését és tiszteletét kiérdemelte, állandósítását és rendes hivánnyal leendő ellátását az egyháztanács az egyházi közgyűlés elé ajánlólag és pártolólag előterjeszti". Ezek után a közgyűlés, jegyzőkönyvének 2. sz. hatá­rozata szerint, ténylegesen így döntött. 4 2. Ahogy kezdettől elnyerte Geduly idős lelkésztársai-elöljárói megelégedé­sét, a próbaév után elismerésüknek jegyzőkönyvi megerősítését is olvashattuk, a városban is egyre szélesebb körben válik ismertté, népszerűvé. Elsősorban a gimnáziumi diákok szülei körében vehető ez észre. Érthető, hiszen a diákok ré­vén legalább 2-300 - főleg polgári - család ismerte meg nevét. A református diákoknak nem volt külön vallástanáruk: a protestáns diákok együttes hitoktatá­sa Geduly feladata mind a nyolc osztályban. Iskolai hitoktató hiányában a protestáns diákok vallásóráit az iskola tanári kara látta el a forgalomban levő szöveggyűjtemények, tankönyvek alapján. Egyiküknek volt lelkészi oklevele, kettő hallgatott az egyetemen teológiát, a többieknek ilyen előtanulmányai nem voltak: történészek, klasszikus filológu­sok. Geduly már érkezésekor észrevette, az 1891/91. tanévben, hogy neki új utakon kell járnia. Főleg a felső osztályokban, ahol már nem pusztán bibliai tör­ténetek, hanem az egyháztörténet, a hit értelmezése a megbeszélendő, elfoga­dandó, elismerendő. Ezért nem a tankönyv anyagát kell bevágatni, számonkérni, hanem az életkorhoz illő előadások megbeszélésére, nyíltabb dialógusokra van szükség és lehetőség. Az iskolai Értesítőből tudjuk, hogy Geduly előadásait „sa­játjegyzetei nyomán" kezdte tartani, később már az előadó „Szentírás ismerete" c. tankönyvének eddig megjelent I—II. füzete nyomán vezeti. Vagyis megmoz­gatta diákjait, valamilyen kérdve-kifejtő módszerrel dolgozott. így kedveltette meg diákjaival az elvontabb „tananyagot" s lett népszerű. Jóval később, majd 4 Az evangélikus egyház jegyzőkönyv-kötetének 744. oldalán az egyháztanács 1892. február 7-i 4. sz. határozata, majd a 752. oldalon az egyházi közgyűlés 1892. április 10-i 2. sz. határozata olvasható.; A hivány - a meghívott, alkalmazott lelkész (tanító) díj levele, alkalmazási szerző­dése kellő részletességgel; latinul: vocator.

Next

/
Thumbnails
Contents