Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 16. (Nyíregyháza, 2003)

Takács Tibor: Nyíregyháza legnagyobb adófizetői 1927, 1930, 1940

birtokokat érintették. Több ezer holdas nagybirtokkal a város határában csak a Dessewffyek rendelkeztek: Emil, majd pedig örökösei kezén 1925-ben majdnem 7000, 1935-ben 5748 hold terület volt, míg az Aurél nevén szereplő hitbizomány területe is 2000 holdnál nagyobb volt. Nagybirtokosnak számított még -maga Nyíregyháza város mellett - a máramarosszigeti református főiskola is: jogi személyként 1929 után természetesen már nem lehetett virilis, az volt viszont a több mint 1100 holdat bérlő Klár Sándor. Középbirtokosnak számított Csengery Kálmán (majd özvegye) és Csengery Mihályné, 475 illetve 428 holdas birtokkal. Rajtuk kívül még két 200 holdnál nagyobb birtok volt, Bogdán György valamint Kausay Tibor (és felesége) kezén. Az 1925-ben Nyíregyházán 21 száz hold feletti birtokos volt, köztük 15 természetes személy; 1935-ben ez a szám 22 illetve 16.

25 1927-ben az első tíz, 1930-ban az első hat, 1940-ben pedig az első kilenc legnagyobb földadót fizető virilis rendelkezett ebben a két évben 100 holdnál nagyobb birtokkal. Ezek szerint több 100 hold feletti birtokos nem került a virilisek közé, vagyis a két világháború között már csak megfelelő nagyságú és jelentős kataszteri tiszta jövedelemmel bíró földbirtokkal lehetett a legtöbb adót fizetők közé kerülni. A város földbirtokosai között tehát meglehetősen kicsi volt a „potenciális" virilisek száma, a kisebb birtokosok csak akkor tudtak a legnagyobb adózók közé kerülni, ha jelentős összegű házadót, esetleg kereseti adót is fizettek. Ezek megléte azonban tartós jelenlétet is biztosíthatott: így mind a három listán szerepelt például Szmolár Mihály és Zomborszky János (1940-ben özvegye). Az 1927-es lista a város 24, az 1930-as 38, az 1940-es pedig 25 legnagyobb házadózóját tartalmazza egészen biztosan. Mivel az azutáni sorszámokon szereplők házadója sem csökken jelentősen, a vizsgálat keretei némileg kiterjeszthetők. Minden évben kiemelkedett a házbirtokosok közül három-négy személy, akik a többieknél jóval nagyobb házbirtokkal rendelkezetek. Őket követte a körülbelül tíz-tizenkét főből álló „második vonal", majd a 15-19. sorszámtól kezdve lassan csökken az egymást követő házadófizetők adója. Az élmezőny és a második vonal is 1940-ben volt a legkisebb, ebben az évben jól látszik a zsidó házbirtokosok „hiánya" a listán. Ha minden évben egyenlő számú, az első 15 legnagyobb házadót fizetőt vesszük vizsgálat alá, megállapítható, hogy az 1926os és az 1928-as legnagyobb házadózók listája nyolc személy esetében teljesen megegyezik, két esetben pedig a családi folyamatosság áll fenn. Ezen kívül az 1928-as listáról két személy már 1926-ban is a legnagyobb házadót fizetők között volt, csak nem az első tizenötben. 1939-re már több új ember került az élcsoportba, 12 személy ekkor szerepelt először a város 15 legnagyobb házadózója között, igaz, közülük öten már szerepeltek 1928-ban is a 15. hely után. ŐszMagyarország földbirtokosai és földbérlői (gazdacímtár). A 100 kat. holdas és ennél nagyobb földbirtokok és földbérletek az 1925. eleji adatok alapján. Bp., 1925.; Magyarország földbirtokosai és földbérlői (gazdacímtár). A 100 kat. holdas és ennél nagyobb földbirtokok és földbérletek az 1935. évi adatok alapján. Bp., 1937.