Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 16. (Nyíregyháza, 2003)

Takács Tibor: Nyíregyháza legnagyobb adófizetői 1927, 1930, 1940

A kizárólag az adott adónemmel is a listára felkerülök száma 1927 1930 1940 házadó 24 38 25 földadó 9 3 7 általános kereseti adó 14 2 3 alkalmazottak kereseti adója 0 1 0 házadó és kereseti adó 14 19 10 házadó és földadó 1 4 4 földadó és kereseti adó 1 0 0 házadó, földadó és kereseti adó 1 1 1 ismeretlen 2 0 0 A változások egyrészt a személycserékkel, másrészt a listán maradók besorolásának változásával magyarázhatók. 1927-hez képest 1930-ra 29 személy került ki és 33 új személy került be a legnagyobb adózók közé. A kikerülők között valamennyi csoport képviseltette magát, az újak azonban szinte kizárólag a házbirtokuknak köszönhették a bekerülést. Több, a listán maradó személy esetében az adónemek egymáshoz viszonyított aránya változott meg: a változást legtöbbjüknél a házadóalap többszörösére emelkedése jelentette, ami a korábban ideiglenes mentességben részesülő összeg beszámításának köszönhető. (Miklóssy István görög katolikus püspök esetében a változásnak más összetevői voltak, erről lesz még szó.) Noha az 1930 és 1940 között eltelt tíz év - sőt tizenegy, mivel a listákat az 1928-as és 1939-es adatok alapján állították össze - elvileg lehetőséget nyújtott arra, hogy a virilisek vagyonának, jövedelmének szerkezete megváltozzon (mindenesetre nagyobb volt ez a lehetőség, mint 1926 és 1928 között), az 1930 és 1940 közötti változások szinte kizárólag a személycserékkel magyarázhatók (52 személy kiesett, 33 került a helyükre, köztük 5 fő már 1927ben is virilis volt, ám 1930-ban nem szerepeltek). Mindhárom évben a házadó szerepe volt a legnagyobb, a virilisek 39, 58 majd 53 %-a csak a listán lévő házadója alapján is bekerült volna. A földadó jelentősége messze elmaradt ettől, hiszen 1927-ben és 1940-ben mintegy 15 %, 1930-ban pedig kevesebb mint 5 % jutott volna be csak földadóval. Kizárólag általános kereseti adója révén 1927-ben még a listán szereplők több mint negyede lett virilis, a másik két évben viszont ez a szám elenyésző lett. Az alkalmazottak kereseti adója szinte számításba sem jöhetett a város legnagyobb adói között. A többiek számára nem volt elég egyetlen adónem a tagsághoz, hanem abban leginkább a ház- és az általános kereseti adó együttesen játszott közre. A legnagyobb adózóknak 1927-ben majdnem háromnegyedük, de a másik két évben is kétharmaduk esetében a listára kerüléshez szükséges összeg akár egyetlen adófajtából is előállt, ám a többieknek is megvolt legfeljebb két adónemből. Meglehetősen kevesen voltak olyanok is, akik több adónem alapján külön-külön is bekerültek volna: 1927-ben négyen, 1930-ban ketten, 1940-ben hárman. Ez