Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 16. (Nyíregyháza, 2003)

Takács Tibor: Nyíregyháza legnagyobb adófizetői 1927, 1930, 1940

Miklós (noha ez utóbbinál valószínűsíthetően a görög katolikus egyház tulajdonáról van szó). Az 1927-ben a legnagyobb adózók listáján szereplő 62 személy közül 40 fő fizetett általános kereseti adót, közülük ez az adónem 22 személynél 50 % felett volt, és még egy főnél a legnagyobb összeggel szerepelt. 1928-ban a 40 kereseti adót fizető között az általános kereseti adó már csak 8 személy esetében volt a legnagyobb. Ez a térvesztés 1940-re még nagyobb méreteket öltött. A 25 adófizetőből viszont a többi adónemhez viszonyítva mindössze négynek volt a legnagyobb a kereseti adója. Az 1927-es névsorban nem szerepel az alkalmazottak kereseti adója, ám 1930-ban is csupán két személy fizette, egyikük neve mellett csak ez az adónem szerepelt, melynek az összege meghaladta a legnagyobb általános kereseti adóét. 1940-ben a három adófizetőből már egyiküknél sem tett ki jelentős összeget ez az adónem, a virilisek között az alkalmazotti kereseti adó semmilyen szerepet nem játszott. Többször volt már róla szó, hogy az egyes adófajtáknak a legnagyobb adófizetők névsorának kialakításában betöltött szerepe nem volt egyforma, és ez időben is változott. Ez az elmozdulás nyilvánvalóvá válik, ha megnézzük, hogy miként alakult annak a legkisebb összegnek a nagysága, amely az egyes adónemekből elegendő lett volna a listára való felkerüléshez akkor is, ha a virilis csak azt az egy adófajtát fizeti. 1927-ben valamennyi adófajtából egyenként minimum 520 K (603,20 P) kellett a felkerüléshez. A községi pótadó felvételével, majd kulcsának emelésével a föld- és háztulajdonosok esélyei még inkább megnőttek: 1930-ban önmagában 847 P föld- vagy házadó elég volt a felkerüléshez (mivel ehhez járult még az ezek után kivetett községi pótadó), kereseti adóból viszont 1219 P kellett; 1940-ben a felkerüléshez 565 P ingatlan után fizetett adóval szemben mintegy 1014 P kereseti adó volt szükséges. (Az ezen összegek felett adózókat egyébként úgy is tekinthetjük, mint a város legnagyobb föld-, ház- és kereseti adófizetőit, hiszen ha valaki csak egyetlen adónemből ezen öszszeg felett fizetett, akkor szükségszerűen meg kellett hogy jelenjen a virilisek között.) Ezek a számok a különböző nagyságú teljes listákra érvényesek, ám lényegesen nem változik a helyzet akkor sem, ha ugyanannyi személyt vetünk össze. Ezek szerint a 47. virilis helyhez 1927-ben 679,09 K (787,75 P) kellett; 1930-ban ugyanehhez csak föld- és házadóból 985,58 P, kereseti adóból viszont 1419,23 P szükségeltetett, amely számok - mint láttuk - 1940-re 565 P-re illetve 1014 P-re módosultak. A kereseti adó szerepe tehát folyamatosan csökkent, a jelentősebb ingatlan-, elsősorban persze házbirtokkal nem rendelkező személyek bekerülési esélyei egyre romlottak.