Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 16. (Nyíregyháza, 2003)
Takács Tibor: Nyíregyháza legnagyobb adófizetői 1927, 1930, 1940
A források A virilis- és adótörvényeknek a legnagyobb adófizetők listájára gyakorolt hatásának, emellett a virilisek vagyoni és jövedelmi szerkezetének vizsgálatához szükséges olyan listák, melyek az adónemek szerinti megoszlást is tartalmazzák, Nyíregyházán mindössze három évből - 1927, 18 1930 19 és 1940 20 - maradtak fent, ezek az 1926-ban, 1928-ban és 1939-ben fizetett adókat tartalmazzák. Talán nem véletlen, hogy éppen ezek a névsorok maradtak meg, hiszen ezek a virilizmusra vonatkozó lényeges változásokkal - az első kettő a közigazgatási reform, a harmadik a zsidók kizárása- kapcsolatban keletkeztek. Jellemző, hogy a más évekből fennmaradt, ugyancsak az adóhivatalok által összeállított listákon (pl. 1917 és 1922 között vagy 1944-ben) nem részletezték adónemek szerint ez egyes virilisek összes adóját, minden bizonnyal azért, mert nem tulajdonítottak neki jelentőséget. Noha az 1927-es lista látszólag messze esik az 1929-es közigazgatási reformtól, ám úgy tűnik, hogy annak „előmunkálataként" készíthették, legalábbis erre enged következtetni, hogy mindössze 99 név szerepel rajta, pedig ekkor még 100 legtöbb adófizető tagja volt a képviselőtestületnek, a póttagokról nem is beszélve. A lista mégis a reform előtti évek összeállítási gyakorlatát tükrözi, mivel az ezen és a végleges listán szereplő személyek adója megegyezett. Ekkor még az 1886:XXII. tc. volt érvényben, ám a névjegyzék szerint nem az összes egyenes adót vették figyelembe, hiszen ezen mindössze a földadó, a házadó, az általános kereseti adó és a társulati adó szerepel. (Négy személynél csak a végösszeg van megadva: két földbirtokos esetében ezt az összeget a földadóhoz soroltam, míg két lelkésznél az alkalmazottak kereseti adója valószínűsíthető.) Az 1930-as lista volt az első, amelyet az 1929:XXX. tc. szerint állították össze. A törvény 40. §-a tételesen felsorolja, hogy a legtöbb adót fizetők névjegyzékének összeállításakor a földadót, a házadót, az ezek után kivetett községi pótadót és az általános kereseti adót - beleértve az alkalmazottak kereseti adóját - kell számításba venni. Az 1939:IV.tc. 4. §-a a zsidókat zárta ki a virilisek közül; ez az intézkedés már az 1939-ben hivatalban lévő virilis képviselőket is érintette, új névjegyzék felállításában azonban elsőként az 1940es névsor esetében érvényesült. Ez már természetesen tartalmazta a vármegyei pótadót is, valamint a korábbiakkal szemben külön közölte a házadót és az „adómentes házadót", tudniillik az ideiglenes adómentességben részesülő házak utáni összeget, ami ténylegesen nem került befizetésre, ám a törvény szerint a virilis listák összeállításánál figyelembe kellett venni. A fenti listák alapján megvizsgálható Nyíregyháza legnagyobb adóinak szerkezete, amiből - az adókulcsok ismeretében - következtetni lehet a legnagyobb vagyonok és jövedelmek nagyságára és összetevőire is. A vizsgálatnál 18 SZSZBML, IV. B. 411. 736. doboz, 4471/1928. 19 SZSZBML, V. B. 186. 955. doboz, XIII. 1927/693. sz.n. 20 SZSZBML, V. B. 186. 1217. doboz, II. 1940/24. 36631/1939.
