Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 16. (Nyíregyháza, 2003)
Takács Tibor: Nyíregyháza legnagyobb adófizetői 1927, 1930, 1940
tők) természete nem változott. Kevésbé volt eltitkolható az alkalmazottak kereseti adója, ám az adóból itt sem lehet feltétlenül a tényleges keresetre következtetni: a több munkaadótól kapott járandóságokat ugyanis nem lehetett összevonni, azokat a megfelelő tételekkel külön adóztatták. 17 A különböző adónemekre különböző mértékben kivetett általános jövedelmi pótadó ez eredeti különbségeket csak torzította, ami elmondható a községi és a vármegyei pótadóról is. Utóbbiakkal kapcsolatban jelentkezik még egy probléma: mivel kulcsaikat, az általános kereseti adóhoz hasonlóan, helyben határozták meg, így az adó öszszege a különböző településeken igen eltérő lehetett; a virilisek által fizetett adók országos összehasonlításakor ezt mindenképpen figyelembe kell venni. A legnagyobb adózók névjegyzéke, mint forrás alapvetően két szempontból vizsgálható, attól függően, hogy a mire kívánjuk felhasználni. Egyrészt a virilis jogcímen a városi képviselőtestület tagjaiként a helyi döntéshozatal jogával felruházottak személyi stabilitása, társadalmi és vagyoni viszonyai kutathatók. Számításba kell venni azokat is, akik adókétszerezéssel kerültek be, valamint azokat is, akik jogi személyek, nők vagy máshol lakók megbízottjaként lettek tagok; ténylegesen ugyanis ők ültek a képviselőtestületben, a tulajdonképpeni jogcímesék csak kinevezhették őket, esetleg visszavonhatták a megbízást. Ez esetben a vizsgálatot célszerű kiterjeszteni a képviselőtestület egészére, tehát a választott tagokra és a hivataluknál fogva tagsággal rendelkezőkre is. A virilis jegyzékek kutatásának létezik egy másik szempontja is: a virilisek névsorai - a fenti korlátokat figyelembe véve - a település „ leggazdagabb " polgárait tartalmazták, főleg ami az ingatlanbirtokosokat illeti. (A nem helyben lakó, ám itt jelentősebb kereseti adót fizető személy, hacsak nem volt itt háza vagy földje, a virilisek között nem jelent meg.) Ebből a szempontból tehát a virilisek a helyi gazdasági elit „reprezentánsai": rajtuk keresztül vizsgálható az elit személyi stabilitása, gazdagsága, illetve - szerencsés esetben - a gazdagságának alapja. Ebből következtetni lehet arra, hogy a városban melyek voltak azok a kereseti források, amelyekből a virilisek közé való bejutáshoz szükséges jövedelem származhatott, illetve mely társadalmi rétegeknek, csoportoknak sikerült ez leginkább. Ez igazából csak olyan listák segítségével történhet, amelyek a virilisek összes adóján kívül annak adónemek szerinti bontását is tartalmazza. Jelen dolgozatban erre próbálok kísérletet tenni Nyíregyháza példáján, mindvégig szem előtt tartva a forrás használhatóságának kérdését, vagyis azt, hogy a legnagyobb adófizetők körének alakulásában milyen szerepe volt a törvényi szabályozásnak, a gazdasági mellett a jogi keretek változásának. 17 Takács Gy., 1929. 99-100. Csak egy példa: ha valaki két külön munkaviszonyból 300 illetve 400P havi jövedelmet élvezett, ezek után 3,60 és 5,80, azaz összesen 9,40P adót fizetett egy hónapban; ugyanazon munkaadótól kapott 700P havi jövedelem után viszont az adó összege 16P volt.
