Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 16. (Nyíregyháza, 2003)

Takács Tibor: Nyíregyháza legnagyobb adófizetői 1927, 1930, 1940

elitet jellemzik."

12 Fontos tehát kihangsúlyozni, hogy a legnagyobb adófizetők csak „mintegy reprezentálják a város gazdasági és társadalmi elit csoportját"

13

. Ám még ekkor is szem előtt kell tartanunk, hogy a forrás jellegéből, a virilizmus természetéből, valamint az adórendszerből fakadóan „a legnagyobb adózók csoportjának alakulása - még a csoport jellegéből természetszerűleg adódó korlátokon túl is - a maga teljességében és komplex voltában kétségtelenül csak részben tükrözi a városfejlődés teljességét."

14 A helyi elit vizsgálatához tehát elengedhetetlenül szükséges, de nem elégséges a legtöbb adót fizetők névsorának felhasználása. Természetesen figyelembe kell venni, hogy a legnagyobb adófizetők listáját különböző kulcsokkal kivetett adófajták alapján állították össze, ám a kérdést úgy is felfoghatjuk, hogy aki nagyobb mértékben járult hozzá a közterhekhez, annak az esélye is nagyobb volt a virilis tagságra. Ugyanakkor a jegyzékek ezzel együtt is csak erős fenntartásokkal mutatnak rá az elit anyagi viszonyaira, a vagyoni és jövedelmi szerkezetre. Már említettük, hogy a földadó alapját a kataszterijövedelem képezte: ebből az átlagolással és becsléssel megállapított öszszegből a tényleges jövedelemre szintén csak az országos átlagok alapján, becsléssel lehet következtetni: ezek alapján a valóságos tiszta jövedelem a kataszteri 2,5-3,5-szerese lehetett.

15 A házadóval kapcsolatban a legnagyobb aránytalanságot az jelentette, hogy míg bérbeadás esetén a ház tényleges jövedelemforrást jelentett, addig a bérbe nem adott, a tulajdonos által használt épületeknél ez nem állt fenn. A kereseti adó a tényleges jövedelmet adóztatta, ám itt az adóalap könnyen eltitkolható volta jelentette a problémát: az 1909-es miniszteri indoklás is kiemeli, hogy „az elviselhetetlenül magas adókulcs lerontja a polgári kötelességérzetet, adóeltitkolásra ösztönöz és megmételyezi az adóerkölcsöt".

16 Noha az általános kereseti adó kulcsa már jóval kisebb volt, az adóalap (és az adófize12 Bárányi Béla: Gondolatok az uralkodó elitről, valamint egy helyi elit történetéről, a debreceni virilizmus kapcsán (1870-1930) In: Acta Universitatis Debreceniensis de Ludovico Kossuth Nominatae Series Histórica XIV. Magyar Történeti Tanulmányok V. Debrecen, 1972. 63. 13 Gyáni Gábor: Hódmezővásárhely társadalma 1920-1941 között. In: Vera (nem csak) a városban. Tanulmányok a 65 éves Bácskai Vera tiszteletére. Rendi társadalom - polgári társadalom. Supplementum (Szerk. Á. Varga László) Bp., 1995. 216. 14 Vörös Károly, 1979. 166. 15 Az 1909-es adóreform miniszteri indoklása (Magyar Törvénytár 1909. 36. és 42.) szerint a tényleges jövedelem a kataszteri 2-2,5-szeresére tehető; a kettő arányát a húszas évek közepén 1,38-ra, 1938/39-ben 2,55-re, 1940/41-es gazdasági évben pedig 3,2l-re becsülték. (MOL Z12 77.cs. 406.t. Adó-összehasonlítási táblázat: lábjegyzet) 16 Magyar Törvénytár 1909. 127. A kereskedők, iparosok, szabadfoglalkozású értelmiségiek stb. „o történelmi múlt és a hazai adóviszonyok kölcsönösen kialakította adómorál mellett nemcsak bocsánatos bűnnek, egyenesen sikernek, hősiességnek tekintették az adócsalást, és annak fogadta el a társadalom is", ezáltal „jövedelmüknek egy jelentős, bár meghatározhatatlan részét adómentesen élvezték. Az a hely tehát, amelyet az adóhivatal kijelölt számukra a virilisták adónagyság szerinti sorrendjében, csak hozzávetőlegesen tükrözi vagyoni állapotukat, jövedelmüketr (Takács Péter: Szempontok a Szabolcs megyei virilisták társadalmi helyzetének elemzéséhez. In: Alföldi társadalom I. [Szerk. Simon Imre], Békéscsaba, 1990. 62.)