Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 16. (Nyíregyháza, 2003)
Takács Tibor: Nyíregyháza legnagyobb adófizetői 1927, 1930, 1940
ta 5 - utóbbiak számára a fekvő vagyon után méltányosságból adták meg a virilis jogot; ők egyébként nem személyesen, hanem megbízottak által képviseltették magukat a képviselőtestületben. (A 34. § intézkedett arról, hogy kiket nem lehet felvenni a névjegyzékbe: szempontunkból az a legfontosabb, hogy azon állami és megyei tisztviselők, akik csak a fizetéseik utáni kereseti adót fizetnek, nem lehettek virilisek.) A törvény tehát a fenti kivételekkel az összes állami egyenes adót beszámítandóvá tette, a gyakorlatban azonban nem mindegyiket, hanem a földadót, a házadót, a kereseti adót, a tőkekamat- és járadékadót valamint az általános jövedelmi pótadót vették számításba. (A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója mellett kimaradt többek között a nyereményadó, szállítási adó, hadmentességi díj, fegyveradó). 6 Az egyenes adók változásaitól eltekintve ezen törvény rendelkezéseinek megfelelően állították össze a legtöbb adót fizetők névjegyzékeit 1929-ig. 7 Az 1929:XXX. tc. a megyei (korábban rendezett tanácsú) városok legtöbbadófizetőivel kapcsolatban több változást is hozott. A 40. § (1) szerint a virilis tagoknak, illetve a nők, kiskorúak, gondnokság alatt állók, nem helyben lakók megbízottainak az adott törvényhatóság területén valamelyik községben községi választójoggal kellett rendelkezniük. Ezen előírás értelmében, amit a 4615/1929. BM.eln. sz. körrendelet egészen nyilvánvalóvá tett, ezután a jogi személyeket nem lehetett felvenni a listára. Változást jelentett az is, hogy a 40. § (2) tételesen is felsorolta, hogy a névjegyzék összeállításánál a község területén előírt földadót, a házadót, az ezek után kivetetett községi pótadót és a község javára eső általános (és alkalmazotti) kereseti adót kell számításba venni. Erre minden bizonnyal azért volt szükség mert a húszas években az egyenes adók rendszere nagy változáson ment át, több adó átalakult illetve megszűnt, ugyanakkor újakat is bevezettek, így célszerű volt a beszámítandó adónemek konkrét felsorolása. Természetesen nem szerepeltek a már korábban megszűnt adófajták (pl. tőkekamat-adó), valamint a jogi személyek által fizetett adók (így a társulati adó), az 1924-ben megszűnt általános jövedelmi pótadóval szemben a jövedelem- és a vagyonadót már nem számították be, ám - mint látni fogjukez már a közigazgatási reform előtt is gyakorlat volt. Valójában tulajdonképpen csak a községi pótadó beszámítása hozott változást, és mivel ezt csak föld- és házadó után fizették, így az ingatlanvagyonnal rendelkezők bekerülési esélyeit növelte. A reform szűkítette az adókétszerezésre jogosultak körét is, amennyiben azt az MTA tagjaira, főiskolai oklevéllel vagy államvizsga-bizonyítvánnyal rendelkezőkre (ideszámítva a tanítói oklevelet is), valamint a vitézekre (illetve 5 Az indoklást idézi A községek önkormányzati igazgatásának összes szabályai. (Összeáll. Kampis János), Bp. 1909. (a továbbiakban Kampis, 1909.) 93. 6 Lásd: M. kir. közigazgatási bíróság 1/1898. sz. döntvénye (Kampis, 1909. 92-94.) Lásd még Gottfried, 1993. 145. O a községi pótadót is felsorolja, ám erre vonatkozó előírást nem találtam. 7 A virilizmus törvényi szabályozására nézve lásd még Gottfried, 1993. 141-144. és Kosján, 1993. 149-152. (A két szerző munkájának ezen szakaszai szinte szóról szóra megegyeznek.)
