Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 16. (Nyíregyháza, 2003)

Takács Tibor: Nyíregyháza legnagyobb adófizetői 1927, 1930, 1940

TAKÁCS TIBOR NYÍREGYHÁZA LEGNAGYOBB ADÓFIZETŐI 1927,1930,1940 Törvényi szabályozás A helyi elitek kutatásában már évtizedek óta használják a legnagyobb adófizetők jegyzékeit, és Vörös Károlytól kezdve

1 a forráskritika szempontjából is kimerítően vizsgálták a virilis névsorokat. A virilizmus törvényi szabályozásának alakulásával, annak fogadtatásával

2

, mind a törvényhatósági

3

, mind pedig a városi

4 virilis jegyzékek összeállításában követett gyakorlattal is többen foglalkoztak, ezek eredményeinek megismétlése - úgy gondolom - felesleges lenne. A legfontosabb tanulság az, hogy ezen forráscsoport kutatói csak a virilizmusra és az adózásra vonatkozó törvényi előírások által kijelölt terepen mozoghatnak: noha egyes „torzító" tényezőket (pl. adókétszerezés) ki lehet küszöbölni, ám az adórendszerből fakadó aránytalanságok kevésbé korrigáihatók. A legtöbb adót fizetők listájának felhasználása ezért elengedhetetlenül megköveteli a virilis névjegyzékek összeállításánál követett jogi szabályozás áttekintését. A virilizmus intézményét - mint ismeretes - az 1871: XVIII. tc. honosította meg, korszakunkra nézve pedig az e helyébe lépő 1886: XXII. tc. szabályozta. E törvény 33. §-a szerint a névjegyzék és a sorrend megállapításánál a község területén bírt ingatlanvagyon és az ott élvezett jövedelem után fizetett egyenes állami adót kell beszámítani. A tanárok, tanítók, akadémiai tagok, lapszerkesztők, lelkészek, iparkamarai bel- és kültagok, továbbá a valamilyen egyetemi, főiskolai oklevéllel rendelkezők adóját kétszeresen számították. A nők, kiskorúak, gyámság vagy gondnokság alatt állók valamint a jogi személyek esetében viszont csak a község területén lévő ingatlanbirtok után fizetett adók számítottak. A különbség oka az volt, hogy - mint azt a törvény indoklása is megfogalmaz1 Vörös Károly: Budapest legnagyobb adófizetői 1873-1917. Bp., 1979. (a továbbiakban Vörös, 1979.) 9-11.; Lásd még Gyáni Gábor: Hódmezővásárhely legnagyobb adófizetői (1888-1941) Történelmi Szemle, 1977/3-4. 626-627.; Szakái Gyula: Gondolatok a győri gazdasági elit történetéről 1900 és 1940 között. Győri Tanulmányok, 8. Győr, 1987. 26-27.; Tóvári Judit: Az elit Miskolc város társadalmában 1872-1917. Nyíregyháza, 1997. 128-129. 2 Veliky János: A helyi politikai vezetőréteg és a virilizmus kölcsönviszonya a hajdú városokban a polgári forradalom után. In: A Hajdúsági Múzeum Évkönyve II. (Szerk. Bencsik János), Hajdúböszörmény, 1975.108-110. 3 Kosján László: A virilis-jegyzékek elemzésének néhány kérdése. In: Archívum. Supplementum 1993. [Eger, 1993.] (a továbbiakban Kosján, 1993.) 149-162. 4 Gottfried Barna: Nyíregyházi virilisek 1874 és 1912 között. In: Helytörténeti tanulmányok IX. (Szerk. Gyarmathy Zsigmond) Nyíregyháza, 1993. (a továbbiakban Gottfried, 1993.) 141-168.