Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 16. (Nyíregyháza, 2003)

Kujbusné Mecsei Éva: Nyíregyháza mezővárosi fejlődésének sajátosságai az újratelepítés utáni évtizedekben

KUJBUSNÉ MECSEI ÉVA NYÍREGYHÁZA MEZŐVÁROSI FEJLŐDÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI AZ ÚJRATELEPÍTÉS UTÁNI ÉVTIZEDEKBEN A XVIII. század elején Szabolcs vármegyében a települések - lakosságuk számát és összetételét tekintve - rendkívül heterogének voltak. Sokszínűségüket még fokozta, hogy a török kiűzése, valamint a Rákóczi-szabadságharcot követő években voltak olyan települések, amelyek lakossága a korra jellemző migráció, valamint a birtokosváltozást követő szervezett telepítések következtében megsokasodott. Az újonnan érkezetteknek, ill. a távol lakó földesurak

1 jobbágyainak már nem a régi rend szerint kellett szolgálni, terheik is könnyebbedtek. A történelem viharai által kevésbé sújtott mezővárosok és falvak azonban nem mentek át olyan típusú változáson, amely korábbi életüket megváltoztatta volna. A sokszor tucatnyi földesúr által bírt kis települések örökös jobbágysága az évszázadok alatt kialakult szokásjog szerint élt és adózott földesurának. A szabolcsi mezővárosok - mivel a megújulásukhoz szükséges városképző funkciójuk már alig volt - vagy hanyatlásnak indultak, vagy stagnáltak. A korábban jelentős Nagykálló még a megyegyülések székhelye, az itt élő mesterek száma lehetővé tette önálló céhek létrehozását, és így a mezővárost céhes központnak is lehet tekinteni," de Kisvárdához hasonlóan a vár funkcióvesztése, valamint Nagykállóban a lakosoknak a földesurukkal folytatott pere, Kisvárdán birtokos-bizonytalanság és a családi osztályviták miatt nem volt remény a mezővárosi lét kiteljesítésére. Korábban a Bátori család lakhelyeként jelentős Nyírbátor sem tudott az 1700-as években továbblépést tápláló lehetőséget találni. Szabó Sarolta megállapítása szerint „aXVIII. századra a város hajdani hírneve is megkopott, előbb a vármegye vonta joghatósága alá, majd a Károlyi család indított támadást a megmaradt mezővárosi kiváltságok megszüntetésére, a település megadóztatására. "

3 A városfejlődésben mind nagyobb szerepet játszó árucsere sem volt olyan mértékű Szabolcs megyében, hogy az jelentős népesség- vagy gazdasági fejlődéshez vezethetett volna.

4 Az első magyarországi népszámlálás adatsorába 1 Több településnek volt jogi személy a birtokosa (a kamara, az egri káptalan, Debrecen szabad királyi város), de a földesurak távollétét egyéb okok is előidézhették. 2 Szabó Sarolta: Céhek Szabolcs vármegyében. Nyíregyháza, 1993. 19. 3

Uo. 4 A további kutatás során figyelmet érdemel Bán Péter lektori megjegyzése, miszerint az árucsere XVIII. századi lendületvétele 1730 előtt sehol nem következett be, csak az azután kezdődő agrárkonjunktúra nyomán.