Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 16. (Nyíregyháza, 2003)

Szászi Ferenc: Szabolcs-Szatmár megye népességének belső vándorlása (1949–1960)

Zalában megyénként még a 100 főt sem érte el az iparban elhelyezkedni tudó szabolcsiak száma. Ezek a számok azt is jelzik, hogy a vizsgált közigazgatási egységből elvándorlókat nem elsősorban az ipar vonzása mozdította el a lakóhelyéről, hanem sokkal inkább a mezőgazdasági lakosság relatív túlnépesedése, a megélhetési gondok (munkanélküliség), az alacsony bérek taszító ereje kényszerítette az ország legtávolabbi területeire, az élni, megélni, boldogulni akaró népességet. 12. táblázat Az 1960-ban Szabolcs-Szatmár megyében összeírt, lakóhelyet változtatott népesség (bevándorlók), 1949-1960 Szabolcs-Szatmár megyébe bevándorlók volt lakóhelye A bevándorlók száma A bevándorlók %-os megoszlása A keresők száma A keresők %-os megoszlása Budapest 3 472 7,2 2 466 8,4 Debrecen 1 223 2,5 83 2,8 Miskolc 400 0,8 261 0,9 Pécs 110 0,3 86 0,3 Szeged 136 0,3 97 0,3 Baranya megye 229 0,5 139 0,5 Bács-Kiskun megye 503 1,0 324 1,1 Békés megye 821 1,7 639 2,2 B-A-Z megye 2 128 4,4 1 314 4,5 Csongrád megye 280 0,6 200 0,7 Fejér megye 272 0,6 177 0,6 Győr-Sopron megye 177 0,4 109 0,4 Hajdú-Bihar megye 2 355 4,8 1 503 5,1 Heves megye 343 0,7 225 0,8 Komárom megye 181 0,4 123 0,4 Nógrád megye 180 0,4 126 0,4 Pest megye 855 1,8 631 2,2 Somogy megye 172 0,3 119 0,4 Sz-Sz. megye 33 233 68,5 19010 64,9 Szolnok megye 695 1,4 426 1,5 Tolna megye 201 0,4 155 0,5 Vas megye 138 0,3 91 0,3 Veszprém megye 218 0,4 148 0,5 Zala megye 158 0,3 97 0,3 Összesen 48 480 100,0 29 269 100,0 A Szabolcs-Szatmár megyébe, ill. megyén belüli, valamint Budapestről, az ország más megyéiből, városaiból és községeiből történő bevándorlás kérdésköreinek vizsgálata is fontos következtetések levonására ad lehetőséget. Ehhez azonban a 13. táblázatot is felhasználjuk.