Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 16. (Nyíregyháza, 2003)
Szászi Ferenc: Szabolcs-Szatmár megye népességének belső vándorlása (1949–1960)
13. táblázat Bevándorlás Szabolcs-Szatmár megyébe. Az 1949 előtt született népesség lakóhelyváltoztatása a vándorlás távolsága szerint, 1949-1960 A lakóhelyet változtatott (bevándorolt) népesség közül saját szomszédos távoli megyéből vándorolt Bp.-ről ÖSSZ. községből városból ÖSSZ. községből városból ÖSSZ. községből város 33 233 31 445 1788 6106 3883 2223 5669 3817 1852 3472 A lakóhelyet változtatott (bevándorolt) népesség, % Ezen belül A lakóhelyet változtatott (bevándorolt) népesség, % saját szomszédos távoli Bp.-ről városból községből A lakóhelyet változtatott (bevándorolt) népesség, % megyéből Bp.-ről városból községből A lakóhelyet változtatott (bevándorolt) népesség, % vándorolt 100,0 68,5 12,6 11,7 7,2 12,1 80,7 A megyébe a fővárosból, az ország más megyéiből, a megyei jogú városokból bevándorlók száma - ha az összes bevándorló, 48 480 főből levonjuk a vizsgált megyén belüli vándorlókat - 15 247 fő volt. A saját megyéből, vagyis a megyén belüli vándorlóknak tekinthető említett 30 000-en felüli lakosság 94,6 %-a a megye községeiből vándorolt el a saját megye településeibe. A megye egyetlen városából, Nyíregyházáról 1788-an szintén saját megyébe költöztek el. A szomszédos megyékből összesen 6106 személy, míg a táblázatban kimutatott távolabbi megyék településeiből 5669 és Budapestről 3472 ember talált Szabolcsban új otthonra. A megyébe bevándorlóknak, a 48 480 főnek 68,5%-a „saját megyebeli" volt, a két szomszédos megye a bevándorlók 12,6 %-át adta, a táblázatban felsorolt „távoli" megyékből elköltözők a bevándorlók 11,7 %-át és Budapest 7,2 %-át tették ki. 34 Különösen sokan érkeztek az iparosítás által alig érintett dél-alföldi megyékből (Bács-Kiskun és Békés), az észak-magyarországi Heves megyéből, de az ország összes megyéjéből, megyei jogú városaiból - Szabolcs-Szatmár megyével és Budapesttel nem számolva - csaknem négyszer kevesebben érkeztek, vándoroltak a vizsgált megyébe, mint amennyien innen a bemutatott megyékbe, városokba elköltöztek. A táblázat adatai arra is utalnak, hogy a vizsgált időperiódusban az iparosításra kiemelt megyék (körzetek) még a régióhoz tartozó területeken lévő munkerő felesleget sem tudták foglalkoztatni. A falvak túlnépesedését jelzi, hogy a bevándorlók 80,7 %-a 18 megye községeiből szakadt ki. Uo. 86*-89.*; 64*-65.*