Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 16. (Nyíregyháza, 2003)

Középkorkutatás - Érszegi Géza: A leleszi monostor alapítóleveléről (1214)

Nem példa nélkül való azonban ez sem, hiszen - főleg pecséteken már korábban is elő-előfordul az egymást követő királyok számok szerint történő megkülönböztetése.

16 Ami pedig az adókat illeti, nem vagyunk könnyű helyzetben, hiszen ezek az adók léteznek ebben az időben, létüket más adatok is bizonyítják. A bíráskodási kiváltságot már 1209-ben megadta II. András király a szepesi prépost népeinek, s az ő és utódai uralkodása alatt még számtalan királyi egyház részesült ebben a kiváltságban olyannyira, hogy 1291-ben már dekrétum írja elő: az érsekek, püspökök és egyéb királyi egyházak népei felett csakis a király ítélkezhet.

17 II. András király 1214-i oklevelének szembeötlő hiányossága, hogy nem árulja el, ki volt a monostor alapítója. Erről csak IV. Béla király 1252-i okleveléből értesülünk.

18 Eszerint Boleszló váci püspök alapította a leleszi monostort II. András király engedélyével a Lelesz nevű földön, amely korábban a zempléni várhoz tartozott; s ezt a monostort adta Béla királynak Boleszló püspök. IV. Béla azonban 1252-ben a monostor kegyúri jogát Miklós bán fia Miklósnak adományozta, s így kikerült a királyi egyházak sorából. Érdekes módon II. András király 1214-i oklevele nem tesz arról említést, hogy Boleszló püspök alapította volna Leleszt éppen II. András engedélyével. Hogy Boleszló lehetett mégis a leleszi alapító, azt támogatni látszik III. Ince pápa 1199-i levele, melyet Imre királyhoz irt, amelyben említés történik a püspök által egy szerzetesház számára gyűjtött vagyonról.

19 Valószínűnek tarthatjuk, hogy a pápai levélben jelzett szerzetesház lehetett a leleszi monostor magja. Talán közelebb juthatunk az alapítás körülményeinek tisztázásához, ha megnézzük, vajon a többi premontrei monostor miként jött létre. Mint ismert, Szent Norbert a premontrei rend alapítója felhagyott addigi világias életével, s 1115-ben vándor apostolkodásba kezdett. Vándorlása során a franciaországi Laonba is eljutott, ahol az ottani püspök támogatásával egy olyan helyen, melyet - a legenda szerint - álmában látott először (innen a rend neve: praemonstratum ti. pratum), szerzetesi közösséget hozott létre. Ez a hely, Prémontré lesz utóbb az általa alapított rend központja. Szerzetesi életük szabálya Szent Ágoston (354-430) hippói püspök regulája lett. II. Honorius pápa (1124-1130) az "Apostolicae disciplinae" kezdetű levelével 1126 február 16-án jóváhagyta az új rendet,

20 amelynek már ekkor kilenc háza volt. Norbert ugyanekkor magdeburgi érsek lett, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a rend Németországban is elterjedjen. Népszerűségüket részben ugyanannak köszönhették, mint a ciszterciek. Életvitelüket a kétkezi 16 Sigilla regum - reges sigillorum. Királyportrék a Magyar Országos Levéltár pecsétgyűjteményéből. Szerk. Érszegi Géza. Bp., 2001. 42. stb. 17 Decreta regni Hungáriáé 1000-1301. Lorandi Szilágyi collectionem manuscriptam additamentis auxerunt, commentariis notisque illustraverunt Geisa Érszegi, stb. (Kézirat). 18 Reg. Arpadiana I. 350. o. 980. sz. 19 Regesta pontificum Romanorum ab a. 1198 ad a. 1304, Ed.: Potthast, August. I—II. Berolini 1874-1875.1. 57. o. 591. sz. 20 Premontreiek, 9.