Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 16. (Nyíregyháza, 2003)

Középkorkutatás - Érszegi Géza: A leleszi monostor alapítóleveléről (1214)

munka és szervezetüket a központi irányítás jellemezte. Az egyes monostorok ugyanis un. filiatio utján kapcsolódtak egymáshoz, azaz számontartották, me­lyik monostor, honnan népesült be. A rend feje a Prémontrében székelő apát, az egyes tartományok élére pedig egyik vagy másik monostor apátja került, mint pl. a németországi premontrei monostorok feje a magdeburgi apát volt. Hivatá­suk a lelkészkedés, s alapítójuk példájára maguk is vándor apostolai az egyház­nak. Lényegében a lelkészkedő világi papság munkáját végzik, s így külön en­gedély nélkül is lehetnek egy-egy település plébánosai. 21 Hazánkban az első há­zuk a váradi püspök székhelye mellett, Váradhegyfokon létesült. Alapítóját a feljegyzések szerint II. István királyban (1116-1131) kell látnunk, akit ­minden valószínűség szerint - Várad(hegyfok)on temettek el. Mint a legkoráb­bi magyarországi premontrei monostor, Váradhegyfok lett a magyarországi premontrei monostorok feje. A magyarországi monostorok jórészt innen népe­sültek be. Van azonban olyan magyarországi premontrei monostor is, amelyik nem Váradhegyfok filiája. Ilyen Lelesz is. A hagyomány szerint Prémontré filiája. 22 A Szent Ágoston regulájának szellemében élő premontreiek Magyaror­szágon is a hívek lelkigondozásának szentelték életüket, s kitöltötték azt az űrt, amit a világi egyházi igazgatás számukra hagyott. Valószínűleg a korábban a zempléni várbirtokhoz tartozó Lelesz is ilyen egyházilag "üres" terület volt. Hogy amikor II. Béla király Boleszlónak adományozta Leleszt, volt-e rajta egy­házi épület vagy sem, nem tudjuk. De könnyen elképzelhető az, hogy Lelesz igen korán, talán Váradhegyfokkal egyidőben létesült. Ezt látszik támogatni az, hogy Lelesz - miként Váradhegyfok is - egyenesen Prémontré filiája volt. Ez tehát azt jelentené, hogy a legkorábbi monostorok közvetlenül Prémontré kiága­zásai lennének. Azonban Prémontré filiája volt a turóci monostor is, pedig az alapítása amennyire a rendelkezésünkre álló források alapján tudni lehet, a 13. század derekán történt. 23 Tehát a közvetlenül Prémontréhoz kapcsolódó filiatio nem jelent kronológiai támpontot. Ráadásul III. Ince pápa említett 1199-i leve­léből tudjuk, hogy Boleszló valamikor 1199 előtt újonnan alapított egy szerze­tesházat, továbbá az 1214-i oklevélben a birtokok felsorolásánál megtudjuk azt is, honnan vette Boleszló az egyes birtokokat. Ezekből a parányi birtoktörténe­tekből nyilvánvaló, hogy a birtokok igen kis hányadát III. Béla király idején, nagy hányadát Imre király uralkodása alatt, s néhányukat II. András jóvoltából szerezte Boleszló. Ez arra utal, hogy a leleszi szerzetesház alapítása aligha előz­te meg III. Béla király uralkodásának kezdetét (1172), sőt valószínű, hogy in­kább uralkodásának vége felé történt, amikor már Boleszló váci püspök volt. Miként lehet azonban, hogy az 1214-i oklevél nem említi Boleszlót mint alapí­tót? Egy monostor létrehozása nem egyszeri aktus. A kezdetekre olykor nem is utal a birtokokat felsoroló oklevél, annál inkább azonban megemlítik a befeje­21 Uo. 7-17. 22 Uo. 17-23. 23 Uo. 44.

Next

/
Thumbnails
Contents