Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 16. (Nyíregyháza, 2003)

Középkorkutatás - Érszegi Géza: A leleszi monostor alapítóleveléről (1214)

munka és szervezetüket a központi irányítás jellemezte. Az egyes monostorok ugyanis un. filiatio utján kapcsolódtak egymáshoz, azaz számontartották, melyik monostor, honnan népesült be. A rend feje a Prémontrében székelő apát, az egyes tartományok élére pedig egyik vagy másik monostor apátja került, mint pl. a németországi premontrei monostorok feje a magdeburgi apát volt. Hivatásuk a lelkészkedés, s alapítójuk példájára maguk is vándor apostolai az egyháznak. Lényegében a lelkészkedő világi papság munkáját végzik, s így külön engedély nélkül is lehetnek egy-egy település plébánosai.

21 Hazánkban az első házuk a váradi püspök székhelye mellett, Váradhegyfokon létesült. Alapítóját a feljegyzések szerint II. István királyban (1116-1131) kell látnunk, akit minden valószínűség szerint - Várad(hegyfok)on temettek el. Mint a legkorábbi magyarországi premontrei monostor, Váradhegyfok lett a magyarországi premontrei monostorok feje. A magyarországi monostorok jórészt innen népesültek be. Van azonban olyan magyarországi premontrei monostor is, amelyik nem Váradhegyfok filiája. Ilyen Lelesz is. A hagyomány szerint Prémontré filiája.

22 A Szent Ágoston regulájának szellemében élő premontreiek Magyarországon is a hívek lelkigondozásának szentelték életüket, s kitöltötték azt az űrt, amit a világi egyházi igazgatás számukra hagyott. Valószínűleg a korábban a zempléni várbirtokhoz tartozó Lelesz is ilyen egyházilag "üres" terület volt. Hogy amikor II. Béla király Boleszlónak adományozta Leleszt, volt-e rajta egyházi épület vagy sem, nem tudjuk. De könnyen elképzelhető az, hogy Lelesz igen korán, talán Váradhegyfokkal egyidőben létesült. Ezt látszik támogatni az, hogy Lelesz - miként Váradhegyfok is - egyenesen Prémontré filiája volt. Ez tehát azt jelentené, hogy a legkorábbi monostorok közvetlenül Prémontré kiágazásai lennének. Azonban Prémontré filiája volt a turóci monostor is, pedig az alapítása amennyire a rendelkezésünkre álló források alapján tudni lehet, a 13. század derekán történt.

23 Tehát a közvetlenül Prémontréhoz kapcsolódó filiatio nem jelent kronológiai támpontot. Ráadásul III. Ince pápa említett 1199-i leveléből tudjuk, hogy Boleszló valamikor 1199 előtt újonnan alapított egy szerzetesházat, továbbá az 1214-i oklevélben a birtokok felsorolásánál megtudjuk azt is, honnan vette Boleszló az egyes birtokokat. Ezekből a parányi birtoktörténetekből nyilvánvaló, hogy a birtokok igen kis hányadát III. Béla király idején, nagy hányadát Imre király uralkodása alatt, s néhányukat II. András jóvoltából szerezte Boleszló. Ez arra utal, hogy a leleszi szerzetesház alapítása aligha előzte meg III. Béla király uralkodásának kezdetét (1172), sőt valószínű, hogy inkább uralkodásának vége felé történt, amikor már Boleszló váci püspök volt. Miként lehet azonban, hogy az 1214-i oklevél nem említi Boleszlót mint alapítót? Egy monostor létrehozása nem egyszeri aktus. A kezdetekre olykor nem is utal a birtokokat felsoroló oklevél, annál inkább azonban megemlítik a befeje21 Uo. 7-17. 22 Uo. 17-23. 23 Uo. 44.