Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 16. (Nyíregyháza, 2003)

Szászi Ferenc: Szabolcs-Szatmár megye népességének belső vándorlása (1949–1960)

összes építési szakon kívül a technológiai tervezést is tartalmazza az útmutató. A közlekedésbe beletartozik a vasúti, közúti, vízi- és légiszállítás, hírközlés stb. A kereskedelem a nagy- és külkereskedelmen kívül a kereskedelmi jellegű szolgáltatásokat stb. foglalja magába. A szolgáltatás fogalomköréből pedig különösen nehéz lenne pontosan megállapítani a foglalkozást, a szakmát, hisz a kommunális ellátáson túl a fodrászat, a fényképészet, a kulturális szolgáltatások, a pénzforgalom területén dolgozóktól a háztartási alkalmazottakig mindenki ide sorolható. A statisztika ide sorolja, nem választja külön a közszolgáltatást, pl. rendőrséget, egészségügyet, az oktatást, a sportot és a tömegszervezeteket. Az egyéb kategóriába tartoznak az ipari tanulók, a napszámosok, a véderő tagjai stb. Még a fizikai és szellemi dolgozók foglalkozásának megjelölése is több irányú elemzést igényelne."

1 Országos viszonylatban az ingázók 2/3 része a lakóhelyével azonos megyében dolgozik. (A megyei jogú városokat itt az őket körülvevő megyékhez számították, Budapestet viszont külön megyeként kezelték.) Csaknem 1/3 rész a szomszédos megyébe járt dolgozni. Csupán 6 % járt távoli, nem szomszédos megyei munkahelyre. Szabolcsban a dolgozók 88,1 %-a járáson és megyén belül ingázott, 11,9 %a más megyében vállalt munkát.

22 A táblázatos kimutatást mellőzve azt kívánjuk hangsúlyozni, hogy a megyéből 18 560 eljáró dolgozó közül 16 350 ember megyén belül talált olyan munkát, amelyet napi vagy heti ingázással keresett fel. Budapesti munkahelyre hetente utazott 200 ember. Az ingázók közül kb. 2000 ember Borsod-AbaújZemplén és Hajdú-Bihar megyében, valamint a megyék székhelyén, Miskolcon és Debrecenben kapott olyan munkahelyet, ahová és ahonnan legalább hetente, de valószínűleg többen naponta is lakóhelyükre utaztak. A Debrecenbe 550-en, Miskolcra 280-an jártak be. Borsod-Abaúj-Zemplén megye ipari körzeteiben 560-an, Hajdú-Bihar megyében pedig 440 szabolcsi ember talált munkát. Az ingázók néhány százaléka Pest, Fejér, Heves, Komárom, Nógrád, Somogy, Szolnok, Veszprém, Békés és Bács-Kiskun megyében kapott kenyérkereseti lehetőséget. A Nyíregyházára bejáró 4519 aktív kereső 146 megyén belüli településről és 47 fő más megyék településeiről ingázott azért, hogy megélhetése biztosított legyen.

23 Szabolcs-Szatmár megyéből az eljárók (18 560) száma az aktív keresők százalékában 6,9 %-os volt. A 3. sz. mellékletben megadott táblázatos kimutatásunk szerint a nyíregyházi és a kisvárdai járásban 10 %-on felüli volt ez a hányad. A többi járáshoz viszonyított magasabb ingázási arány a viszonylag magas vándorlási létszám, a bevándorlási többlet a Szovjetunióval való határszéli 21 Uo. Foglalkozások fogalmai. 367. 22 Uo. 32.* 23 Uo. 48.*^9.*