Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 16. (Nyíregyháza, 2003)

Szászi Ferenc: Szabolcs-Szatmár megye népességének belső vándorlása (1949–1960)

közlekedéssel, a kisvárdai járáshoz tartozó Záhony infrastuktúrájának fejlődé­sével magyarázható. A nyíregyházi járásban a 10 %-on felüli eljárási arány (az említett számítási mód alapján) - amely 5000-en felüli lakosságot érintett­Nyíregyháza és közvetlen környezetének (pl. Nyírtelek) kezdődő fejlődésével hozható kapcsolatba. Nyíregyházán - melyet a nyíregyházi járásban is számba vettek - az ingázók különbözete 3900 főt tett ki, vagyis kb. ennyi volt a városba naponta bejárók többlete. A többi járás gazdasági helyzetének mozdulatlanságát jelzi, hogy az említett két járáson kívül csupán a mátészalkai járásban volt néhány fős bejárási többlet, és az eljárók száma minden járásban meghaladta a bejárók számát. A nagykállói, nyírbátori, nyíregyházi és a tiszalöki járásból az eljárók 20 % körüli hányada más megyében dolgozott, talált megélhetést. A nagykállói, baktalórántházi és a nyíregyházi járásokból eljáróknak viszont megyén belül dolgozott több mint 50 %-a. A csengeri, a fehérgyarmati, a kisvárdai, a máté­szalkai, a nyírbátori és a vásárosnaményi járásokból elvándorlóknak pedig 50­80 %-a a járáson belül ingázott. A megyéből összes eljárók 65,1 %-a ugyanazon járás vagy megye községei­ben (12 083 fő) vállalt nagy hányadban nem mezőgazdasági jellegű munkát. Kb. 2000-en más megye városaiban vagy községeiben, és kb. 4000-en Nyíregy­házán kaptak munkát. A 4. sz. mellékletben megadott táblázatos kimutatás szerint a Szabolcs­Szatmár megyébe bejáró aktív kereső 17 114 személy közül 15 872-en (92,6 %) Szabolcs-Szatmár megye járásaiból és községeiből érkeztek, csupán 765-en jöt­tek más megyéből. A 15 872 személyből 9 441 fő szerepel ugyanazon járáson belüli eljárók között is, így ezek a lakóhely felől eljárók, munkahely felől nézve bejárók. 24 Végül is azt lehet mondani, hogy megyén belül ingázó eljáró 18 560 fő és bejáró (9441 fő nélkül) 7673 személy, összesen 26 233 ezer fő naponta, hetente községekből indult, és kb. 22 ezren községekben vállaltak munkát. A vizsgált megye minden járásában - mint országosan - zömmel férfiak vál­lalkoztak a napi vagy heti utazási gondokkal, az ingázással terhelt munkára. Az összes eljárók 89 %-a, a bejárók 87 %-a volt férfi. (Lásd: 1. sz. melléklet) Országos összefüggésben dolgozatunkban már szóltunk arról, hogy az aktív keresők közül főképpen a fiatalabb keresők dolgoztak más helyen, mint ahol laktak. (Országos átlagban a 14-29 évesek 18 %-a, a 30-39 évesek 15 %-a.) Szabolcs-Szatmár megyén belül, az összes aktív keresők körében a korcsoport­ok szerinti arányok a következők voltak 1960-ban: 14-29 évesek 30,8 %, 30-39 évesek 21,9%, 40-49 évesek 15,3 %, 50-59 évesek 15,6%, 60 éven felüliek 16,4 %. 1960-ben a megyéből eljáróknál ezek az arányok így alakultak: 14-29 évesek 45,5%, 30-39 évesek 32,9%, 40-49 évesek 13,1 %, 50-59 évesek Uo. 11.*

Next

/
Thumbnails
Contents