Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 16. (Nyíregyháza, 2003)

Szászi Ferenc: Szabolcs-Szatmár megye népességének belső vándorlása (1949–1960)

mezőgazdaságban ingázók a mezőgazdaságon belül maradtak, ill. az igen ala­csony eljáró és bejáró arány kiegyenlítette egymást. A statisztikai kimutatásban érdemes arra is figyelni, hogy minden járásban igen jelentős az ideiglenesen je­lenlevők, az ideiglenesen távol levők száma a mezőgazdaságban. A megye mezőgazdaságából ideiglenesen távol levők vagy jelen levők mögött, valószínű a mezőgazdasági vándormunkások továbbélése is meghúzódik. Hisz a tiszai áradásokkal kapcsolatos helyreállítási és töltésmagasítási munkákat kubikosok végezték, és folytatódott a kubikos munka az 50-es évek útépítésein (pl. Vásárosnamény - Nyíregyháza, majd Szerencs és Sátoraljaújhely között). A szatmári községekben valóságos kubikos réteg alakult ki, akik lóval és kordé­val, sokan csak ásóval és lapáttal évekig a kubikos munkával keresték meg ke­nyerüket. A summásmunka is tovább élt aratáskor és az őszi betakarítások ide­jén. A mellékelt táblázatos kimutatásban a népgazdasági ágakon belül - a jelen­lévők és az itt dolgozók százalékában egyaránt - feltűnően alacsony a szolgálta­tások aránya a baktalórántházi, a csengeri és a vásárosnaményi járásokban. Az arányszámoknál valóságosabb eligazítást, tájékoztatást adnak az abszolút szá­mok. A baktalórántházi járásban a szolgáltató ágazatban dolgozók összes száma csupán 94, a csengeriben 91, a vásárosnaményi járásban 118, az eljáró és bejáró pedig a baktalórántházi járásban 44, a csengeriben 31 fő volt. Az iparban ingázó aktív keresők száma a baktalórántházi járásban 133, a csengeri járásban 80, a fehérgyarmati járásban 138, a kisvárdai járásban 911, a mátészalkai járásban 596, a nagykállói járásban 308, a nyírbátori járásban 301, a nyíregyházi járásban 1944, a tiszalöki járásban 192, a vásárosnaményi já­rásban 206 és Nyíregyházán 834. A járásokban összesen 3125 eljáró aktív ipari dolgozót foglalkoztattak, míg a bejárók száma 1682 fő volt. A megyében az iparban elhelyezkedő, naponta munkahelyre utazók száma meghaladta az 5630 személyt. A megye iparában dolgozókhoz viszonyítva ez 30 %-ot jelent, vagyis számításaink szerint Szabolcs megyében az összes iparban dolgozók több mint 30 %-a eljáró, ill. bejáró volt. Az építőiparban az ingázó 5151 fő az itt dolgo­zóknak 56 %-át tette ki. A közlekedésben 10 000-en felüli ingázó az összes itt dolgozóknak 90 %-át adta, vagyis a közlekedésben dolgozók 90 %-a nem a munkahelyén lakott. A kereskedelemben dolgozóknak 24 %-a, a szolgáltatá­sokban foglalkoztatottaknak pedig 20,7 %-a ingázott. A mezőgazdaságban dol­gozóknak (177 849) is 2,4 %-a más településre járt el munkába, mint ahol la­kott, de a mezőgazdaságban maradt, foglalkozást nem változtatott. A gazdaság különböző ágazataiba történő munkába állás csak részben mutat­ja meg a foglalkozás-változást, mivel az ingázók nagy hányada a munkahelyvál­tozással csupán községből községbe utazott. A gazdasági ágak fogalmi magya­rázata ugyanakkor az adott ágazat összes foglalkozási körét felsorolja. A mező­gazdasági ág többek között magába foglalja a gépállomásokat és a tudományos kutatóintézeteket is. Az ipar a bányászaton kívül az összes iparágon kívül az ipar irányítást, tervezést és a kutatást is felöleli. Az építőipar fogalomkörében az

Next

/
Thumbnails
Contents