Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 16. (Nyíregyháza, 2003)

Szászi Ferenc: Szabolcs-Szatmár megye népességének belső vándorlása (1949–1960)

Országos viszonylatban az eljáró szellemi dolgozók rátája az összes eljáró aktív dolgozó százalékában 4,7 %-a ipari, 4,1 %-a építőipari, közszolgálati és egyéb népgazdasági ágban 5,4 %-ot tett ki. Szabolcs-Szatmár megyében az eljáró szellemi dolgozók is kisebb hányadban (1,9 %) tudtak az iparban elhelyezkedni, mint a fizikai dolgozók. Az eljáró szellemi foglalkozású dolgozóknak is kb. 90 %-a községekben jutott munkahelyhez, elsősorban az egyéb és a közszolgálati területeken. Magyarországon a bejáró fizikai dolgozók aránya 85,8 %, a szellemi dolgozóké 14,2 %. Szabolcs megyében bejáró dolgozók közül 82,6 % fizikai és 17,4 %-a szellemi munkahelyen dolgozott. A községekből járt be az összes bejárók 73,6 %-a. A községekből bejárók 81,8 %-a fizikai, 18,2 %-a szellemi dolgozó volt. Ezek a mutatók azt jelzik, hogy Szabolcs-Szatmár megyében a bejárók körében nagyobb volt a szellemi dolgozók aránya, mint országos átlagban, és a kimutatás abszolút számai is arra utalnak, hogy mind a fizikai, mind a szellemi dolgozók nagy hányada, kb. 2/3-a községekben keresett megélhetést.

19 Az eljáró és bejáró keresők (az ingázók) fő jellemzőiről járásonkénti és községenkénti bontásban is tájékoztatást ad az 1960. évi népszámlálási statisztika 9. kötete. Ennek adatai - az eltérő felvételi és feldolgozási módszerek különbözősége miatt - nem mindig pontosan egyeznek meg az eddig használt statisztikai adatokkal, de ezek a lényeges elemeket nem érintik, ugyanakkor forrásainkat kiszélesítik. (Szükség esetén a különbségekre utalunk.) Országos viszonylatban a nem lakóhelyükön dolgozó aktív keresők aránya a megfelelő népgazdasági ág aktív keresőinek százalékában - a korábbinál szélesebb bontásban - 1960-ban az alábbiak szerint alakult: a közlekedésben 29,3 %, az építőiparban 22,4 %, az iparban 20,7 %, a kereskedelemben 11,4 %, a szolgáltatásban 7,8 %, a mezőgazdaságban 4,7 %, egyéb népgazdasági ágakban 6,5 %,

20 (Mint említettük, Magyarországon az ingázók száma 612 900 fő volt, az összes aktív keresőknek 12,5 %-a.) A megyében az el- és bejáró aktív keresők (a nem lakóhelyükön dolgozók) legnagyobb hányada ugyanúgy, mint országosan, a közlekedési ágazatban talált munkát. (Lásd: 1. sz. melléklet) Ezen a területen dolgozott az eljárók, a megyében jelenlévő összes közlekedési dolgozónak 39,9 %-a, a bejáróknak pedig a megyében dolgozónak 44,3 %-a. Az építőiparban 16,3 illetve 26,7 %, az iparban 13,3; 13,2 %, a mezőgazdaságban 2,4; 2,4 %-os volt a megyei hányad. A kereskedelembe eljárók (11,7 %) és az egyéb szolgáltatás területen a megyei arány (9,6 %) magasabb volt az országosnál. Ezek mögött az arányok mögött Szabolcs megyének a már említett sajátos elmaradottsága húzódik meg. Az ipar fejletlenségét különösen jelzi a tiszalöki, a csengeri, a fehérgyarmati, a nagykállói és a nyírbátori járásokban ingázó aktív keresőknek az iparban munkát találók igen alacsony, 6,9 %-os aránya. A megye elmaradottságát mutatja az is, hogy a 19 1960. évi népszámlálás 9. k. 37.*, 45.*, 47.* 20 Uo. 9.* és 74-78.