Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 16. (Nyíregyháza, 2003)

Szászi Ferenc: Szabolcs-Szatmár megye népességének belső vándorlása (1949–1960)

Hajnal Béla az ingázás két típusát különbözteti meg: a napi ingázást és a he­tenkénti, kéthetenkénti haza járó (huzamos, időszakos) ingázást. A napi ingá­zásról ezt írja: „... a közlekedéssel eltöltött idő az ingázók szabadidejének csök­kenését jelenti és művelődési lehetőségeik mérséklődésével jár, de a gazdasági fejlődéssel járó elkerülhetetlenségét és növekvő jelentőségét nemzetközi adatok is bizonyítják. Az ingázás segíti a városok és falvak közötti különbségek ki­egyenlítődését, megváltoztatja a falvak társadalmi szerkezetét, az otthon végzett munkával növeli a falusi jövedelmeket, erősíti a falvak népességmegtartó képes­ségét ". A hetenként, kéthetenként hazajáró emberek és családjaik helyzetéről pedig ezt olvashatjuk: „A családi kapcsolatok sok esetben lazulnak, a gyermeknevelés is egyoldalúvá válik". Az időszakos ingázással együtt járó összes hátrányokat „nem egyenlítik ki" a többirányú vállalati és helyi érdekek előnyei (a munka­igény kielégítése, infrastukturális beruházások megtakarításai). 15 A kérdéskörre a későbbiek során még több vonatkozásban visszatérünk. Egyelőre további munkánkhoz az 1960. évi népszámlálási statisztika anyaga­it használjuk fel, ezért szükségesnek látszik az 1960. évi népszámlálás módsze­rére utalni, és néhány fontos kategóriát pontosabbá tenni. Az 1960. évi népszámlálás a demográfiai és foglalkozási jellemzőkön kívül a keresőktől a munkahelyet is, minden összeírt személytől pedig az 1949.1. 1-jei állandó lakóhelyet is megtudakolta, és a 9. kötetben a keresők lakóhelyének és munkahelyének főképpen foglalkozási ismérvek szerinti egybevetését, a népes­ségnek és keresőknek pedig 1960. I. 1-jei és 1949. I. 1-jei lakóhelye szerinti összevetését is közzétették. A munkahely szempontjából a feldolgozás a keresőket két fő csoportba so­rolta: 1. keresők: akiknek a munkahelye azonos az összeírás helyével, tehát lakó­helyén dolgozó. 2. keresők: akiknek a munkahelye nem azonos a lakóhelyével, akik más köz­ségben, városban dolgoznak, mint amelyben laknak, vagyis ingázók. Ezek megjelölése a táblázatokban lakóhelyük felől nézve: eljáró keresők, munkahelyük szerint nézve: bejáró keresők. A statisztika használja az ingázási különbözet fogalmát, amely a bejáró és az eljáró keresők közötti különbözetet jelenti. (Ha a bejáró keresők száma nagyobb, bejárási többletet; ha az eljáró ke­resők száma nagyobb, eljárási többletet mutat ki. A fogalmak részletezését a 9. kötet tartalmazza.) 16 Az 1960. évi népszámláláskor az ingázók száma Magyarországon 612 900 fő volt, az összes aktív keresőknek 12,5 %-a. A lakóhelyükről eljáró keresők ará­nya az országos átlaghoz képest az összes aktív keresőkhöz viszonyítva legma­15 Hajnal Béla: A napi ingázás főbb sajátosságai Szabolcs-Szatmár megyében. Területi statisztika, XXXIII. 1983. 6. 654. 16 1960. évi népszámlálás. 9. k. Munkahely, lakóhely. 365.

Next

/
Thumbnails
Contents