Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 16. (Nyíregyháza, 2003)

Szászi Ferenc: Szabolcs-Szatmár megye népességének belső vándorlása (1949–1960)

Hajnal Béla az ingázás két típusát különbözteti meg: a napi ingázást és a hetenkénti, kéthetenkénti haza járó (huzamos, időszakos) ingázást. A napi ingázásról ezt írja: „... a közlekedéssel eltöltött idő az ingázók szabadidejének csökkenését jelenti és művelődési lehetőségeik mérséklődésével jár, de a gazdasági fejlődéssel járó elkerülhetetlenségét és növekvő jelentőségét nemzetközi adatok is bizonyítják. Az ingázás segíti a városok és falvak közötti különbségek kiegyenlítődését, megváltoztatja a falvak társadalmi szerkezetét, az otthon végzett munkával növeli a falusi jövedelmeket, erősíti a falvak népességmegtartó képességét ". A hetenként, kéthetenként hazajáró emberek és családjaik helyzetéről pedig ezt olvashatjuk: „A családi kapcsolatok sok esetben lazulnak, a gyermeknevelés is egyoldalúvá válik". Az időszakos ingázással együtt járó összes hátrányokat „nem egyenlítik ki" a többirányú vállalati és helyi érdekek előnyei (a munkaigény kielégítése, infrastukturális beruházások megtakarításai).

15 A kérdéskörre a későbbiek során még több vonatkozásban visszatérünk. Egyelőre további munkánkhoz az 1960. évi népszámlálási statisztika anyagait használjuk fel, ezért szükségesnek látszik az 1960. évi népszámlálás módszerére utalni, és néhány fontos kategóriát pontosabbá tenni. Az 1960. évi népszámlálás a demográfiai és foglalkozási jellemzőkön kívül a keresőktől a munkahelyet is, minden összeírt személytől pedig az 1949.1. 1-jei állandó lakóhelyet is megtudakolta, és a 9. kötetben a keresők lakóhelyének és munkahelyének főképpen foglalkozási ismérvek szerinti egybevetését, a népességnek és keresőknek pedig 1960. I. 1-jei és 1949. I. 1-jei lakóhelye szerinti összevetését is közzétették. A munkahely szempontjából a feldolgozás a keresőket két fő csoportba sorolta: 1. keresők: akiknek a munkahelye azonos az összeírás helyével, tehát lakóhelyén dolgozó. 2. keresők: akiknek a munkahelye nem azonos a lakóhelyével, akik más községben, városban dolgoznak, mint amelyben laknak, vagyis ingázók. Ezek megjelölése a táblázatokban lakóhelyük felől nézve: eljáró keresők, munkahelyük szerint nézve: bejáró keresők. A statisztika használja az ingázási különbözet fogalmát, amely a bejáró és az eljáró keresők közötti különbözetet jelenti. (Ha a bejáró keresők száma nagyobb, bejárási többletet; ha az eljáró keresők száma nagyobb, eljárási többletet mutat ki. A fogalmak részletezését a 9. kötet tartalmazza.)

16 Az 1960. évi népszámláláskor az ingázók száma Magyarországon 612 900 fő volt, az összes aktív keresőknek 12,5 %-a. A lakóhelyükről eljáró keresők aránya az országos átlaghoz képest az összes aktív keresőkhöz viszonyítva legma15 Hajnal Béla: A napi ingázás főbb sajátosságai Szabolcs-Szatmár megyében. Területi statisztika, XXXIII. 1983. 6. 654. 16 1960. évi népszámlálás. 9. k. Munkahely, lakóhely. 365.