Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 16. (Nyíregyháza, 2003)
Szászi Ferenc: Szabolcs-Szatmár megye népességének belső vándorlása (1949–1960)
gasabb volt Pest (42 %), Komárom (23 %), Nógrád (22 %) és Borsod-AbaújZemplén megyében (22 %), a legkisebb pedig Bács-Kiskun, Szabolcs-Szatmár és Békés megyékben (6-7 %). Az ingázók alacsony százalékos aránya Szabolcs-Szatmár megyében azzal lehetett összefüggésben, hogy a munkát kereső dolgozók egy része napi ingázással megközelíthető területeken, a megyében és a szomszédos megyékben nem talált munkahelyet. Országos átlagban a kereső férfiak 16 %-a, a nők 7 %-a nem lakóhelyén dolgozott, a nem lakóhelyükön dolgozó aktív keresők 81 %-a férfi, és csak 12 %-a volt nő. 17 Nyilvánvaló, hogy a belső vándorlásban is - mint a migrációban általában - a férfiak a nőknél nagyobb arányban vettek részt. Az eljárók és bejárók számának különbsége az ingázási különbözet, amely az ingázási forgalmon túl az egyes területeknek vagy a munkaerő szükségletét (bejárási többlet), vagy a munkaerő feleslegét (eljárási többlet) adja meg. Magyarország megyéiben (beleértve a megyék területén fekvő megyei jogú városokat) bejárási többlet az ipari jellegű megyékben van. A számottevő eljárási többlettel rendelkező megyék jellege különböző lehet. Szabolcs-Szatmár megyében az ingázó keresők száma 1960-ban 35 674 Jő volt. Lakóhelyén dolgozott az aktív keresők 85,1 %-a, eljáró volt 18 560 (6,9%), bejáró pedig 17 114 személy (6,8 %). A megyében tehát az eljárási többlet a vizsgált időszakban csupán 1446 személy volt, ami a helyben lakó aktív keresők százalékának 0,5 %-át tette ki. A városokra általában az a jellemző, hogy lényegesen nagyobb a bejáró keresők száma és aránya, mint az eljáró keresőké. Nyíregyházának 3 903 fő bejárási többlete volt 1960-ban, a helyben dolgozó aktív keresők százalékában ez 13,0 %-ot tett ki, míg Miskolcon 22,7 %, Győrben pedig 33,8 %-os volt ez az arány. 18 Országos viszonylatban a nem lakóhelyen dolgozókból fizikai munkát végzett 525 707 fő (86%), szellemi foglalkozású volt 87 200 (14%). SzabolcsSzatmár megyében az összes eljáróknál ez az arány kb. 84,1 %, illetve 15,9 % volt, tehát itt nagyobb volt az ingázó szellemi dolgozók rátája, mint az országos átlag. Ez azt is jelenti, hogy ebben a megyében a szellemi dolgozók egy része sem talált lakóhelyén, a községekben munkát, ezért vállalni kellett az ingázással együtt járó utazási terheket. 17 Vö. Sárfalvi, 1965. 66.; 1960. évi népszámlálás 9. k. 9. 18 1960. évi népszámlálás 9. k. 9.*, 10.*, 12.*, 13.*, 14.* és 32.*