Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 16. (Nyíregyháza, 2003)
Szászi Ferenc: Szabolcs-Szatmár megye népességének belső vándorlása (1949–1960)
pesség „városba áramlása" Magyarországon is fokozatosan növekedett. 9 Ez a folyamat a volt szocialista időszakban, elsősorban az iparosítás következtében, ellentmondásosan ugyan, de felgyorsult. Magyarország már a vizsgált évtizedben városiasodott, a városok népessége nőtt, a községi lakosság pedig csökkent. (Itt a közigazgatási értelemben a városi jelleggel rendelkező településeknek tekintett - hozzászámolva a város teljes területét - városokról beszélünk.) 2. táblázat A népesség területi megoszlása Magyarországon, 1941-1960' Év A népesség száma Ebből egyéb Ezen belül Év A népesség száma Budapesten városokban községekben A népesség budapesti egyéb városi községi Év A népesség száma lakott ezer fő lakos %-ban 1941 9316 1713 1858 5745 100,0 18,4 19,9 61,7 1949 9205 1590 1774 5841 100,0 17,3 19,3 63,4 1960 9961 1805 2154 6003 100,0 18,1 21,6 60,3 1941-től 1949-ig Budapest és az „egyéb" városok népessége csökkent. A községek népessége és népességének aránya egyaránt nőtt. 1949 és 1960 között Budapest népességének száma 13,5 %-kal , a vidéki városoké 21,4%-kal, a községeké csupán 2,8 %-kal növekedett. Budapesten és a vidéki városokban a népességszaporodást nagy hányadban a belső vándorlás biztosította. 1960-ban azonban még a községekben többen éltek, mint a városokban. Községekben lakott, élt a lakosság 60,3 %-a, míg Budapesten 18,1 %-a és egyéb, többi városban pedig 21,6 %-a. A városi népesség aránya megyénként eltérő, a legmagasabb (43 %) volt Komárom megyében. Szabolcs-Szatmárban a népesség 10 %-a élt a megye egyetlen városában, Nyíregyházán, 90 %-a pedig 10 járás 234 községében. A vizsgált megyében a községek összes migrációs (külső és belső) vesztesége 1949-től 1960-ig - mint említettük - 76 ezren felüli volt. Nyíregyháza népessége 8 452 fővel nőtt. Ebből a természetes szaporodás 7 274, a vándorlási különbözet pedig 1 578 embert tett ki. A viszonylag alacsony bevándorlás ellenére Nyíregyháza 17,5 %-os tényleges növekedése jelzi a megyeszékhely városiasodásának újraindulását. A községek 70 000-en felüli népességének az ország belső vándorlásban történő felszívódása viszont a megye gazdasági elmaradottságának, a magas természetes szaporodásnak távozásra kényszerítő hatását bizonyítja. A belső vándorlásra, a városi és községi népesség számának és arányának változásában a vizsgált 11 évi népességmozgás alapján - a kérdéskör tájegysé9 Rácz, 1980. 42-64. 10 1960. évi népszámlálás 5. Demográfiai adatok. Bp., 1962. 10.
