Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 16. (Nyíregyháza, 2003)

Szászi Ferenc: Szabolcs-Szatmár megye népességének belső vándorlása (1949–1960)

kisvárdai, nyírbátori és nyíregyházi járások). Ezek a jellemzők arra engednek következtetni, hogy a magas természetes szaporodás nagy nyomást gyakorolt a belső vándorlásra, de az országon belüli gazdasági fejlődés nem adott megfelelő lehetőséget a természetes szaporodás következtében megnövekvő népesség átcsoportosítására, így a vizsgált évtizedben Szabolcsban tovább éleződött a népességnövekedés és lakosságeltartó képesség ellentmondása. Táblázatos kimutatásunkban külön kiemelve szerepel ebben az időben a megye egyetlen városa, Nyíregyháza. Jelzett témánknak a 2001-ben megjelent résztanulmányában az 1949. évi népszámlálási statisztika alapján bemutattuk, hogy a város lakossága 1941-től 1949-ig 61 332 főről 55 751 főre esett vissza, tehát 5581 személlyel fogyott. Az 1960. évi népszámlálás pedig Nyíregyháza lakosságának számát (1. sz. táblázat) - 17,5 %-os 8452 fős gyarapodás ellenére - 56 834 személyben adja meg. Az összeegyeztethetetlen adatok magyarázata az, hogy 1952-ben a közigazgatási határokban olyan rendezést hajtottak végre, amelynek következtében a korábban Nyíregyházához tartozó tanyabokrok és szórványtanyák egy részéből önálló községeket alakítottak ki. (Pl. Nagycserkesz, Nyírtelek.) így adataink a módosuló városterületre vonatkoznak, és a „visszaszámlálás" szerint Nyíregyháza lélekszáma az említett 11 év alatt 48 382-ről 56 834-re emelkedett. így a város lakosságának valóságos gyarapodásajelentősnek mondható, mivel a 17,5 %-os tényleges szaporodás a lakosság 8450 fős növekedését jelenti. A mindössze 2,4 %-os pozitív vándorlási különbözet (1178 fő) azonban azt is jelzi, hogy a népesség növekedése elsősorban a magas természetes szaporodásból adódott és csak kis hányadban adódott a vándorlási különbözetből. Néhány község népesség eltartó képességét részben a fejlődés lehetőségét jelzi az, hogy a magas természetes szaporodás nem jár feltétlenül magas negatív vándorlási különbözettel. Ilyen község a baktalórántházi járásban a Nyíregyházához közel fekvő Apagy, a Fehérgyarmat szomszédságában lévő Nábrád és Tunyog, a kisvárdai járásban Tiszaszentmárton és Záhony, a mátészalkai járásban a járási székhely szomszédságában fekvő Kocsord, a nyíregyházi járásban a megyeszékhely vonzásához tartozó Kálmánháza, Nyírszőlős, Nyírtura, a tiszalöki járásban Tiszalök és Tiszavas vári, a vásárosnaményi járásban Vásárosnamény és Gulács. A járási székhelyek népesedési viszonyai a vizsgált periódusban még nem jelzik a későbbi fejlődés lehetőségét, hisz természetes szaporodásuk az átlag alatt van és az elvándorlás is az átlag körüli.

8 „A városokat a feudalizmusban is a falusi lakosság töltötte fel mindenütt. " A kapitalizmusban az ipar fejlődésével párhuzamosan a parasztok, a községi né8 Balogh Béla András - Boros László: Nyíregyháza népesség- és településföldrajzának főbb vonásai 1949-1985 között. ACTA Academiae Pedagogicae Nyíregyháziensis Tomus 1 l/H. Nyíregyháza, 1987. 43.; 1960. évi népszámlálás 3. r.; Szabolcs-Szatmár megye személyi és családi adatai. 43-47.