Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 16. (Nyíregyháza, 2003)

Katona Csaba: Szabolcs vármegyéből származó debreceni polgárok 1733–1867 között

Kitekintés: a Debrecenbe és Kőszegre más településekről beköltözött polgárok összehasonlítása Bár az ország két különböző, egymástól távol eső, eltérő történeti múltú és fejlődésü területén - Észak-Tiszántúl, illetve Nyugat-Dunántúl - fekvő városokról van szó, mégis sajátos összehasonlítási lehetőséget kínál, hogy utóbbi régió két jeles kutatója, Dominkovits Péter, illetve Tilcsik György egy-egy munkájában teljes körűen (létszám, polgárrá válás ideje, életkor, származási hely, foglalkozás, felekezeti hovatartozás) feldolgozta a Kőszegre 1711-1780,

39 illetve 1781— 1848

40 között beköltözött és ott polgárjogot nyert személyek adatait. Mindkét időszak esetében érdekes röviden - e helyt hangsúlyozottan a teljesség és a részletekbe menő kutatás igénye nélkül - rövid összehasonlítást tenni. A Debrecennél valamivel régebben, 1648 óta szabad királyi város Kőszeg

41 jelentőségének Vas megyén és a tágabb régión belüli hanyatlása a 19. század egészén végighúzódó jelenség,

42 amely a megyeszékhelyi szerep elvesztésében csúcsosodott ki,

43 míg Debrecen általánosnak mondható visszaesése épp az általunk kutatott korszak végén, az 1860-as évektől tapintható ki, aminek okai a korábbi évtizedek eseményeiben rejlettek.

44 Ugyanúgy, mint ahogy Kőszeg a 19. század végén már látványosnak mondható háttérbe szorulásának okai is e század első feléig nyúlnak vissza. Tilcsik György szavaival élve: „Vas megyében a 18. század első negyedében még kétségtelenül meglévő, domináns gazdasági és kereskedelmi súlya és jelentősége a 19. század első felében olyannyira lecsökkent, hogy e vezető szerepet kénytelen-kelletlen, de mégis át kellett adni az éppen ellentétes trend mentén jéjlődött Szombathelynek. [...] Tévesek azok a vélekedések és értékelések, amelyek szerint Szombathely és Kőszeg e területen végbement szerepváltása 1848 után kezdődött meg és játszódott le."

45 Ugyanakkor Balogh István, aki a „debreceniség" fogalmának megalkotásával

46 a magyar mentalitástörténet kutatásában is alapvető munkákat tett le az asztalra, joggal állapíthatta meg: ,¿4 XVIII. század óta meg nem szűnő készenléti állapot növelte Dominkovits Péter: Kőszeg 18. századi polgársága. Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények, 1997. 4. sz. (a továbbiakban Dominkovits, 1997.) 62-82. 40 Tilcsik György: Adatok Kőszeg polgárságának összetételéhez (1781-1848). Kőszeg 2000. Szerk. Bariska István, Söptei Imre. Kőszeg, 2000. (a továbbiakban Tilcsik, 2000.) 111-156. 41 Bariska István: A szabad királyi várossá válás ára. Kőszeg 2000. Szerk. Bariska István, Söptei Imre. Kőszeg, 2000. 59-110. 42 Tilcsik György: Ismeretlen adatok Kőszeg, Szombathely és Vas megye népességi és kreskedelmi viszonyaihoz a XIX. század közepén. Vasi Szemle, 1982/3. 439-457. 4 Kiss Mária: Szombathely kereskedelme a 18-19. században. In: Vas megye múltjából, '76. Szerk. Horváth Ferenc. Szombathely, 1976. 136. 44 Balogh, 1973. 172. 45 Tilcsik, 2000. 111. 46 Balogh István: „Debreceniség". H. n., é. n. [Debrecen, 1969].; Balogh, 1973.; Balogh István: Debrecen politikai állapota 1790-9l-ben (Egy névtelen emlékirat 1791-ből). In: Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve, I. Debrecen, 1974. 93-120.