Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 16. (Nyíregyháza, 2003)
Katona Csaba: Szabolcs vármegyéből származó debreceni polgárok 1733–1867 között
a társadalom teste köré a páncélt, amely úgy övezte, mint a rákot a burka. Ezt a páncélt se levetni, se kinőni nem tudta, a továbbélő társadalom testét-lelkét el is deformálta. Egykori sokféle erényéből sokféle kuriozitás vált. Saját maga által kialakított célszerű gazdálkodási rendje a XIX. század elején már azt a hitet keltette, mintha ezer év előtti forma utolsó maradványa élne itten: a polgári öntudat mosolyt és bosszankodást keltő gőggé alakult" 41 Lássuk tehát, hogy mely területeken fedezhetőek fel hasonló tendenciák a debreceni, illetve kőszegi beköltözők összehasonlítása révén. A Kőszegre vonatkozó adatsorok az e városban ugyancsak fennmaradt, 1651 óta vezetett polgárkönyvek alapján készültek. Debrecenben, ahogy már többször is említettük, 1733-1848 között összesen 8734 személy kapott polgárjogot, akik közül 6722 volt helybeli (77%) és 2012 (23 %) jött más településről. 49 Kőszegre 1711 és 1780 között 1018 fő lett polgárrá, 50 1781 és 1848 között pedig 1355 fő. 51 Ebből az 1355 főből 714-en Kőszegen születtek (58%), míg a külföldről érkezettek száma 204 fő volt (16 %), és csupán 26 % települt be Magyarország más vidékeiről. 52 Alapvetően tehát Kőszeg polgársága is elsősorban belülről nyert utánpótlását, akárcsak Debrecen. Ellenpéldaként említhető az ugyancsak Vas megyében található Szombathely, a fejlődő szabadalmas püspöki mezőváros, ahol az 1799-1848 között polgárjogot kapott 454 olyan személyből, akiknek ismerjük származási helyét, csak 14 % volt szombathelyi! 53 További hasonlóságok érzékelhetőek abban, ha az ország más tájairól betelepülőket vizsgáljuk meg a két város esetében. Míg az 1733-1867 közötti időszakban Debrecenbe 56 törvényhatóság területéről érkeztek polgárjogot is szerző betelepülők (nem számítva a külföldről, illetve az egyértelműen nem azonosítható helységekből jötteket), addig Kőszegen 28 megye volt lakosai jutottak polgárjoghoz. Ám ebből a 28 megyéből csupán négy játszott számottevő szerepet, sőt igazából csupán kettő: Sopron megye 136 polgárt adott Kőszegnek, Vas pedig 106-ot. A sorban utánuk következő Fejér és Győr vármegye egyaránt 14 fővel áll a 3-4. helyen, Pozsony az 5. kilenc fővel, míg a többiből csak öt, vagy annál kevesebb polgárjogot szerzett betelepülő érkezett. Ugyanakkor, ahogy a debreceni polgárság utánpótlásában komoly szerepet játszott a szomszéd Szabolcs vármegye székhelye, Nagykálló azzal a 25 fővel, aki Debrecenbe költözött át 1733-1867 között, úgy Kőszeg esetében szintén nagy jelentősége volt az ugyancsak szomszéd megyeszékhely, Sopron szabad királyi város beköltözőinek: a rövidebb, 1781-1848 közötti időszakban 27 fő gondolta úgy, hogy Kő7 Balogh, 1973.297-298. 8 Vas Megyei Levéltár Kőszegi Fióklevéltára. Kőszeg Város Tanácsának iratai. Polgárkönyvek. 9 Rácz, 1989.22. 0 Dominkovits, 1997. 66. 1 Tilcsik, 2000. 113. 2 Uo. 115. 3 Uo. 152.
