Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 16. (Nyíregyháza, 2003)

Katona Csaba: Szabolcs vármegyéből származó debreceni polgárok 1733–1867 között

ÉvBeköltözők PolgárÉvBeköltözők Polgárszám Szabolcsösszejogot szám Szabolcsösszejogot szám ból sen nyertek szám ból sen nyertek 1764 5 30 89 1822 1 4 34 1765 7 24 81 1823 8 36 1766 2 16 94 1824 3 25 1767 2 27 86 1825 5 33 1768 2 24 84 1826 5 26 1769 10 58 1827 1 5 29 1770 5 23 81 1828 3 38 1771 1 23 115 1829 5 63 1772 4 40 119 1830 2 9 66 1773 4 28 99 1831 9 82 1774 4 29 672 1832 2 8 78 1775 6 27 110 1833 2 9 54 1776 3 17 73 1834 12 59 1777 3 13 60 1835 1 10 76 1778 4 16 59 1836 16 67 1779 5 28 112 1837 2 14 54 1780 8 37 148 1838 1 13 56 1781 5 36 154 1839 2 13 61 1782 2 22 70 1840 17 69 1783 4 21 100 1841 2 14 67 1784 2 23 73 1842 1 14 65 1785 3 36 98 1843 1 13 71 1786 2 17 94 1844 1 18 71 1787 6 30 106 1845 2 12 60 1788 6 49 238 1846 9 55 1789 4 37 117 1847 1 9 61 1790 2 16 96 1848 3 13 Ezekben az években összesen 8734 fő nyert polgárjogot, ez évente 76 főt jelent átlagban (ehhez kell viszonyítani a szabolcsi betelepülők nem egészen 2 fős átlagát). Érdemes idézni Rácz István megállapításait a polgárjogra szert tettek összességét illetően: „Semmi jele sincs annak, hogy a polgárosított személyek számaránya a lélekszám általános növekedésével párhuzamosan emelkedett volna. [...] A polgárjog adományozása szám szerint a XVIII. század második felében emelkedett a legmagasabbra, hogy aztán a XIX. század első felében, ha nem is teljesen azonos mértékben, de megközelítőleg a XVIII. század első felében kialakult szintre essen vissza."

19 Ami a néhány kiugró számadatot illeti: 1740-ben az előző évi pusztító pestisjárvány

20 veszteségeit pótlandó emelkedett 19 Rácz, 1989. 21. 20 Moess-M. Román, 1980. 117-130.