Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 16. (Nyíregyháza, 2003)

Katona Csaba: Szabolcs vármegyéből származó debreceni polgárok 1733–1867 között

meg aránytalanul a polgárjogot nyert személyek száma, míg 1774-ben a béres földek kiosztása miatt kellett mindenkinek újra igazolnia a polgárságát. Ezért az ez évi 672 főre utaló kiugróan magas, megtévesztő adat (ebből 643 debreceni) nem csak az új polgárok számát jelzi, hanem legnagyobbrészt a régebben polgárjogot nyertek sikeres igazolásait tükrözi.

21 Ami a külső betelepülőket illeti, feltűnő, hogy az 1800-as évek elejétől viszszaesik a számuk. A 18. század folyamán jószerivel nem akadt olyan év, amikor tíznél kevesebben voltak a nem debreceni polgárjogot szerzők (a kivétel 1733 mindössze három fővel, illetve 1798 kilenc fővel), addig 1803-tól már hosszabb ideig kivételnek számított, ha egy évben tíznél több kívülről érkező tett szert polgárjogra (1811: 11 fő, 1815: 12 fő, 1816: 23 fő és 1817: 13 fő). Újabb emelkedést csak az 1834-1845 közötti időszakban tapasztalhatunk, amikor ismét stabilan tíz fölött volt a beköltöző polgárok száma. Ezzel párhuzamosan a korábban Szabolcs megye területén élő debreceni polgárok száma is az 1770-es, 1780-as években volt a legmagasabb, míg az 1800-as évek első felében minden korábbinál alacsonyabb. Ekkor arra is volt példa, hogy éveken át nem volt polgárjogot elnyerő beköltöző Szabolcs vármegye területéről (1803-1805, 1808-1810, 1818-1821, 1824-1826). A 18. században ez csak 1733-ban, 1739-ben (emlékezzünk a Szabolcsot is sújtó pestisre!), 1755-ben, 1757-ben és 1758-ban fordult elő. A 19. század 18481867. közötti periódusában pedig már csupán néhány évben fogadott polgárává Szabolcs megyéből érkezőt Debrecen: 1854-ben (2 fő), 1857-ben (1), 1858-ban (1), 1863-ban (1) és 1865-ben (ugyancsak 1 fő). Összességében tehát egyértelmű, hogy a szabolcsi betelepedés üteme teljes mértékig igazodott a debreceni migráció egészének hullámzásához. A Szabolcs megyéből származó debreceni polgárok előző lakóhelyük szerinti megoszlása Szabolcs megye területén összesen 62 azonosítható, illetve egy nem azonosítható helységből érkeztek Debrecenbe 1733 és 1867 között olyanok, akik polgárjogot nyertek a városban. (A nem azonosítható település esetén a beköltözőről csupán azt tudjuk, hogy Szabolcs megye területén lakott korábban. Ebből következően lehetséges, hogy ő is a 62 azonosított település valamelyikéről érkezett, de mivel ezt nem bizonyíthatjuk, a statisztikában - más megoldás híján fel kellett tüntetni egy 63., ismeretlen helységet). A Matrciula Civium alapján készített alábbi táblázat e települések adatait tartalmazza. 21 Rácz, 1989.21.