Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 16. (Nyíregyháza, 2003)

Szakállas Sándor: Fassiós (bevallási) levelek Szabolcs megyében a II. József kori felmérés idején

gyének. Újdonság, hogy ez a birtokos már majdnem két katasztrális hold szőlőt (3141 négyszögöl) vallott be. A szántók hasznosításáról viszont egy sor sincs írva. Gencsy Zsigmond Balkányból példásan vallotta be földjeit, nemes és paraszt taksásait és zsidó árendásait, 2 fogott (?) földjén lévő házas zsellérét. A megye még kevés szőlőgazdája között bevallotta, hogy Balkányban van még két holdnál alig több szőlője is. Gencsy teljes bevallását az gátolja - panaszolja-, hogy Bihar és Szabolcs vármegye határvonala nincs rendezve, ezért nem tudja birtoka mely része tartozik Bihar, illetve Szabolcs megyéhez.

16 Bár földadóhoz nem kell, de a királyi kisebb haszonvételekről szatmári Baksy István Mihálydiba való és ott birtokló tehetős nemes mégis vallott, amikor két kocsmája, egy pálinkafőző háza és két szárazmalma létét jelezte.

17 Ebben a birtokos csoportban vallottak a korábban nagy szerepet játszott Krucsaycsalád leszármazottai, Tahy Ignác, aki 1790-ben megyei tiszti ügyész lett, s a később híressé váló baji Patay család és a lónyai Lónyay család is. 12 család (2%) tartozott az 1001-5000 holdas jómódú középnemesekhez. Belőlük került ki a korabeli Szabolcs megyei nemesi vezérkar felső rétege. Csepei Zoltán Pál 1770—79-ig másod-, 1779—86-ig elsőalispán volt, majd 1786ban királyi tanácsosi címet kapott. Tolcsvai Bónis László 1763-tól tiszti ügyész, 1774—83-ig a dadái járás szolgabírája, 1784-től 1790-ig a megye általános adószedője volt. Ebben a birtokkategóriában az Új fehértón birtokos diószegi Erdődy Lajos (1784—90-ig nádudvari szolgabíró) vallott kenderföldről (1 kat. h. 1400 négyszögöl) és nádasról (12 kat. h. 800 négyszögöl). Valószínű, extraneus birtokos, mert Nagykállón készült a bevallás. Az új fehértói lakhatatlan kúriát allodiális gyümölcsös vette körbe, de ezt a lakosok művelték. Csak a második, 1789-es bevallásból derült ki, hogy Új fehértón és a hozzátartozó pusztákon kívül Bérceién, Bökönyben, Nádudvaron és pusztáin, valamint Paszabon is birtokos. Míg az első bevallásban még a művelési ágak szerinti földnagyság is jelezve volt, addig a másodikban csak egyszerű falufelsorolás adja a tájékoztatást, pedig szinte biztos, hogy a föld felmérése már megtörtént.

18 Az 5001 hold földtől nagyobb kategória birtokosai (34 fő, 5,6 %) - a Kállay és Vay család egy-két tagjával együtt - mindnyájan főrendiek és extraneusok voltak. A Kállay és Vay család cím nélküli tagjai is olyan ősi, honfoglalásig visszavezethető családba, famíliába tartoztak, amelyek kapcsolataik révén más társadalmi kategóriába tartozónak érezték magukat. Itt fordul még elő az a fonák helyzet, miszerint a cím mellett sokszor nincs megfelelő birtoknagyság, vagy éppen extraneusságuk miatt más megyé(k)ben vannak még birtokaik. Előfordul olyan eset is, mely szerint egyesek a címhez illő birtoknagyságot a szegényedés, özvegység vagy a birtokosztódás miatt nem érik el. Uo. 52., 61. és 244. sz. Uo. 97. sz. Uo. 84. sz.