Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 16. (Nyíregyháza, 2003)

Szakállas Sándor: Fassiós (bevallási) levelek Szabolcs megyében a II. József kori felmérés idején

kitűnik, hogy még 1728-ban alig lakott a falu, addig a század végére a jól sike­rült betelepítés (román és magyar telepesekkel) eredményeként itt van bőséges munkaerő. 10 Alig van a keresi Ormós Miklós jegyző és az özvegy Ibrányi Károlyné (Krajnik Mária) bevallásaihoz hasonló, akik még jobbágyaik nevét is feltüntet­ték bevallásaikban, de egyéb adatot nem közöltek. Igencsak gyakori a zárómon­datuk: „A rét és erdőhasználat jogát a közösségben gyakorolja."" Komjáthy György Zalkodról arról panaszkodik, hogy két 1/8 telkes jobbá­gyán kívül hét elhagyott belső zsellértelke van. 200 holdnyi urbariális és allodiális szántóföldje mellett a Tisza és Bodrog elöntései miatt a rétek nagysá­ga teljesen bizonytalan. Erdő nincs a helységben, legfeljebb cserjés ligetek. Bár nincs így fa sem, de a szükségleteket a folyóból bőven biztosítani tudják (uszadékfa). 12 A Petneházán lakó tótváradi Kornis Mihály háromszor vall. 1787-ben még azért nem tudja birtokait bejelenteni, mert nincsenek felmérve. 1788-ban úgy látszik, hogy már felmérték földjeit, de nem részletez. Belső telkének és külső allodiális szántó és kaszáló földjeinek a nagysága (325 7/64 katasztrális hold 12 négyszögöl) mellett taksásai kertjeit is bevallja (2 20/64 katasztrális hold). Csak a harmadik, 1789. évi bevallásából derül ki, hogy hat faluban valamivel több, mint 130 holdnyi szántófölddel, réttel és erdővel, Beszterecen (Tisza) halászati joggal bír. 13 Teljesen hasonló szisztéma szerint készítette el bevallását a vasmegyeri özvegy Megyeri Lászlóné is. A vajai Vay család öt bevallásán is az látszik, hogy nem akarták teljesíteni kötelességüket, pedig a Berkeszen lakó Vay István szolgabíró országos hírű tör­vénytudó nemesember. 14 Az ehhez a birtokkategóriához tartozók körében gyakran előfordult az egyé­ni tulajdonlás mellett az osztatlan családi birtoklás. A Vay, a Kállay, de több más családnál is voltak ilyen esetek. Itt a birtok még egyben volt, de a legráter­mettebb családtag irányította. Ezen családok legkiválóbbjait már gyakran bevá­lasztották a megye felsőbb politikai vezetésébe. Közöttük voltak a szolgabírák, nótáriusok, például az Ormósok, Ibrányiak, Megyeriek, Vayak. Szlávy Pál kirá­lyi tanácsosi rangot is kapott. A 15 főnyi (2,5 %) 501-1000 holdas középbirtokos nemesek között végre van egy olyan bevallás, a Barla Istváné 15 Gyulaházáról, amely kivételesen pre­cíz (a jegyző készítette!), mert benne fel vannak tüntetve a lakosok nevei s a helységekben lévő lakásuk házszámai. A bevallásokra való ismételt felhívások eredménye, hogy 1787-ben és 1788-ban ugyanazt a bevallást küldte be a me­,u Uo. 42. sz. 11 Uo. 44. és 74. sz. 12 Uo. 26. sz. 13 Uo. 10., 72. és 184. sz. 14 Uo. 33., 119., 126.272. és 443. sz. 15 Uo. 9. és 92. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents