Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 16. (Nyíregyháza, 2003)

Szakállas Sándor: Fassiós (bevallási) levelek Szabolcs megyében a II. József kori felmérés idején

Nagymada mezővárosban X

A belső telekkel bírt, amelyen a háza állt. A másik 1/2-nyi belső puszta telke országúttá vált. Még szerencse, hogy mindkét 1/2 telek külsőségei megmaradtak. A Hétzei-család négy felnőtt férfi tagja osztozkodás után egyenként 1 1/4 telekkel bír Bujon a hozzátartozó 10 köblösnyi szántókkal, de csak 1-2 szekérnyi láp- és gyepszéna kaszálókkal rendelkeznek. Paszabon még bírnak 1/4-1/4 teleknyi osztályos földdel és némi lápszéna kaszálóval, de egyikük helyben, azaz Bujon szérűskertet és dohányos kertet fogott a közföldek rovására, a maga előnyére. Ebben a kategóriában fordul elő, hogy Szabó Sámuel contribuens (Nyírfákon birtokol (a felesége jogán) egy telket és appertinentiáit, ami itt csak 2 köböl szántóföldet és egy kaszásnyi rétet jelent. Ebből megélni tisztességesen bizonyára nagyon nehéz volt. Az aláírásokat a bevallásokon itt is gyakran a bevalló „X" keze vonásával pótolták. A kurialistákat a kisbirtokosok közé soroltam. Ekkor 130 család (21,4%) vallotta magát kisbirtokosnak. Naményi Ferenc ramocsaházi nemes szinte panaszolja a 408. számú fassiós levelében, hogy 2 teleknyi lakótelkéhez nem tartoznak appertinentiák, „mivel itt soha igazproportio nem lévén, csak az erősek bírják a határnak az szebb részit"

1 Még szerencséje, hogy Cserepeskenézen is van három telke és appertinentiái, de azok is igen csekély hasznot hajtanak, vallotta. Büsi-pusztán két kaszálója, Laskodon két darabka szántója volt. Bevallotta még a Bereg vármegyei Tiszakerecsenyben lévő két telkét, de - mint írta - az egyiket elmosta a Tisza, nem sok maradt belőle, igen kevés külsőségekkel. Ung és Bereg vármegye még néhány helységében is bírt részbirtokot atyafiaival, de „ igen kicsi hasznát ki sem lehet fejezni". Naményi birtokai összességében nem kevesek, de szétdaraboltak, szétszórtak, s emiatt kis haszonnal kecsegtetett ez a gazdaság is. Bégányi Ferenc (Nyír-)Bogdányban fél teleknyi kuriális lakótelkén élt. Másik 1/4 kuriális telkén árendása lakott. Egy jobbágytelke és egy puszta telke volt még a faluban. A közeli Hene-pusztán még volt 2 1/2 telke, de a többi birtokrészeket (Szolnok-pusztán és Kemecsén l-l telket, Demecserben és Gégényben l-l puszta telkeket) Klára és Mária nevű testvéreivel bírta közösen. Bereg vármegyében Kerecsenyben még 1 Vi jobbágytelket, Atyán 1/2 puszta telket bírt még egyedül Bégányi. A birtokaprózódás itt is jól nyomon követhető. Gazdaságát árendása, 1-2 jobbágya, zsellére művelte. A birtokaprózódásra jellemző, hogy a kuriálisták közül 110 család (85%) 15 faluban birtokos, de 20 családnak (15%) 5-15 faluban kell gazdálkodását megszervezni. Valószínű, hogy ez utóbbiak esetében sem magas a jövedelmezőség, mert például a hat helységben birtokos, de csak egy házas zsellérrel bíró Fazekas János, gróf Haller József fiskálisaként kereste kenyerét, vagy esetleg 7 SZSZBML, IV. A. 1. F. 4. No 61. 1790. 408. sz.