Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 16. (Nyíregyháza, 2003)

Makra Zsigmond: A Rohody család története a XIV–XV. Században

zonnyal már korábban is Csomafáján élt, hiszen ekkor Csomafáji László leányának, Katalinnak a férjeként említik. Szerepel még 1514, 1519 és 1522 keltű oklevelekben.

35 1539-ben már nem élt. Két leányáról, Fruzsináról és Margitról van tudomásunk, mindkettőt 1539-ben említik, előbbinek a férje sajókeresztúri Keresztúry István. Ugyanebben az időben szerepelt Boldizsár, akinek apja Antal volt, valamint János. Rohody birtokok Erdélyben Rohody Albert Marosvásárhely vidékén élt, 1493-ban valamely vidraszegi birtokrajelentett be igényt. 1500-ben ez e vidéken élő Rohody család megyesfalvi előnévvel szerepel.

36 Tudomásunk van az említetteken túl egy Felvidéken élő Rohody ágáról is, ezzel kapcsolatban azonban kétségek merülhetnek fel. Nagy Iván a már többször idézett könyvében a következő, nagyemőkei előnevű Rohodyakat említi: A felvidéki Rohodyak Gáspár János Ferenc Kata László 1559 1592-1602 1608-1618 1591 Demjén János Judit Bora Anna Hodossy János Balogh Miklós 1651-1665 Demeky Ferenc Kuskóczy Bálint Nagy Iván adatait sajnos nem lehet ellenőrizni, ő ugyanis egy szóbeli közlésre (Szontagh Dánieltől) és „egyéb adatokra" hivatkozik. Ha figyelembe veszszük, hogy Nyitra vármegyében egymás közelében feküdt Nagyemőke és Rohod (természetesen a megyénkben fekvőtől különböző helység), ma Rohó, akkor elképzelhetőnek tarthatjuk, hogy Nyitra vármegyében élt a XVI-XVII. században egy másik Rohody család is. A leányok férjének a neve is inkább a Felvidékre, semmint Szatmárra utal. Jakó Zsigmond: A kolozsmonostori konvent jegyzökönyvei II. Bp., 1990. (a továbbiakban Jakó, 1990.) 3533., 3534., 3585., 3838., 3873. sz. Csánki, 1913. 903.