Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 16. (Nyíregyháza, 2003)

Makra Zsigmond: A Rohody család története a XIV–XV. Században

Az általunk tárgyalttól különböző, felvidéken élő Rohody családra utal Rohodi Péter Trencsén megyei alispánnak 1483-ból és 1485-ből való említése • 37 IS. A dictus nevek kapcsán a családnak két-három nemzedékével foglalkoztunk. A következő - Fodortól és Servusdeitől számítva a hatodik - nemzedékre vonatkozó adataink igen gyérek. Vélelmezhető, hogy Simon fia László utódai éltek Csomafáján, a folytonosság megállapításához azonban hiányzik egy-két íz. Rohodon a család birtokai folyamatosan zsugorodtak, az idők során egyre több nemes család szerzett a faluban birtokot. Utolsó rohodi részbirtokuk 1552-ben került idegen - ugyan rokoni - kézre: András leányának Erzsébetnek leánya Katalin Makra Gergelynek volt a felesége. Ezen Gergely fiának, Dánielnek adta el Rohody István „rokoni szeretetből, 250 magyar Ft-ért, örökösen" rohodi birtokrészét és minden egyéb birtokjogát, ezzel az aktussal a Rohody családnak Rohodon magva szakadt.

38 Az 1500-as évek vége és az 1600-as évek nagyon szűkölködnek adatokban. Ebben az időkörben az oklevelek megfogyatkoznak, így sok családnak nyoma vész, újból csak a nemességigazolások, majd az anyakönyvek megjelenése nyújt támpontot történetük folytatásához. A mondottak érvényesek a Rohody családra is. Újkor A Rohodyak közel két évszázadra terjedő szünet után bukkannak fel újra vidékünkön, mégpedig Nyírbátorban. Mihály 1733 táján születhetett, Debrecenben tanult, 1769-ben rektorként szerepel Bátorban, majd 1787-ben Okányban.

39 Később Váncsodra költözött, itt is hunyt el 1824-ben, az anyakönyv szerint 91 éves korában. Foglalkozása az anyakönyv szerint is tanító. Tőle számítva a leszármazás szakadatlan. Még egy Bátorban született Rohodiról tudunk: Tamásról^ (Míg a család nevét a középkorban mindig Rohodynak írta, az újkorban az írásmód egyértelműen Rohodi. A következőkben ezt a formát használjuk.) Debrecenben tanult 1776 és 1780 között, 1785-ben Békésen rektor, 1788-ban Mihályfalván időközi, 1789-től ugyanitt rendes pap. Itt élt 1798-ban bekövetkezett haláláig. A Rohodiaknak egy rövid életű ága 1780 táján Szoboszlón tűnik fel. JózseJ, aki 1757 körül született (talán Bátorban), feleségül vette Szerepi Sárát. György fiúk 1783-ban született, a két következő gyermek korán elhalt, Júlia és Sára (akik Nevezettnek pecsétje megtalálható a Magyar Országos Levéltárban, 18 757., 19 049. és 19 057. sz. alatt. Lásd a Magyar Királyi Országos Levéltár diplomatikai osztályában őrzött Pecsétek Mutatója. Bp., 1889. Jakó, 1990. 5136. sz. Thury Etele: Iskolatörténeti adattár 2. Pápa, 1908.; Házi Albert: Okány krónikája. Bp., 1984. A Tiszántúli Református Egyházkerületi és Kollégiumi Levéltár, TtREL I. 30. a. 2.