Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 16. (Nyíregyháza, 2003)

Makra Zsigmond: A Rohody család története a XIV–XV. Században

Mihályt ötöt ismerünk: Mihály, 1402-1416 Mihály, 1402-1416, Mihály, 1411-1416, Mihály, 1416-1420, Mihály, 1418-1420 dictus Kántor dictus Török (apa) dictus Török (fia) Két Mihályt esetleg összetéveszthetünk? Nemigen, ugyanis a dictus név nélküli esetekben az apa nevét használták az egyértelmű azonosításra, így pl. egy oklevélben, ahol történetesen három Mihály szerepel, ők dictus Kántor, dictus Török, illetve az András fia megjelöléssel vannak megkülönböztetve. Történetesen Mihály dictus Kántor apja is András volt, ami esetünkben félreértést nem okozhat, csak még inkább rámutat a dictus név szükségességére. Végezetül tekintsük a három Györgyöt: esetükben csak egy viselt közülük dictus nevet, a Törököt. A két másiknak apját Mátyásnak, illetve Mihálynak hívták, így ez alapon is meg lehetett őket különböztetni. Rohody birtokok a középkorban Rohod Köved, később Lórántháza, ma Baktalórántháza Körtvélyes Olcsva Nagyfalu, ma: Tiszanagyfalu Bogdány, ma: Nyírbogdány Iklód Ders, ma-: Nyírderzs Hodász Őr Kántorjánosi Arteustelke 1300 előtt is bírhatták, 1377-ből való az első okleveles adat 1328-ban eladják 1348 előtt 1430, 1520 1444 1444 1456, az egész falu az övék volt 1500 1500 1500 1500 feltételezhető, 1300 körül, vagy korábban is Visszatérve a család történetére, megállapíthatjuk, hogy a Rohodyak egyre több környékbeli faluban is szereztek birtokot az idők során (1. táblázatunkat). János távolra szakadt: 1490-ben II. Ulászlótól kapott birtokot Hunyad megyében.

34 Ferenc 1510-ben e szerepel először csomafáji előnévvel, de minden biCsánki Dezső: Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában V. Bp., 1913. (a továbbiakban Csánki, 1913.) szerint II. Ulászló a hűtlenségbe esett Dédácsi Benedek jószágát Soklyósi Péternek és Rohody Jánosnak adományozta. (172., továbbá 71., 74., 85., 93.)