Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 15. (Nyíregyháza, 2001)
Változás és folytonosság - Valuch Tibor: Változás és folytonosság a magyar társadalomban a XX. század második felében
Komái János 1 a magyar fejlődést politikai gazdaságtani szempontból elemezve az átalakulás időben hosszan elnyúló jellegét emelte ki. A „klasszikus szocialista kísérlet" és az 1956-ot követő megtorlás lezárulása után az ország politikai vezetőrétege alapvetően igyekezett kerülni a társadalmi konfliktusokat, azok kiéleződését. A viszonyok átrendeződése ennek következtében, ha kis lépésekben is, de már a hatvanas évek közepén megkezdődött. Értelmezésében az elmúlt három évtized alapvetően két szakaszra osztható: az 1968 és 1989 közötti reformszocialista periódusra és az azt követő posztszocialista korszakra. Ezt a megközelítést azzal tehetjük teljessé, ha beiktatjuk a klasszikus szocialista szakaszt, amelyet Kornai A szocialista rendszer 1 című munkájában szűkebb értelemben 1948 és 1956 közé tett, kicsit tágabb értelmezésben pedig a hatvanas évek elejéig tartó kísérletnek tekintett. Érdekes és szembeötlő tény, hogy amikorra a hatvanas évek elején kiépült az ideológiai elvárásokat leginkább megközelítő rendszer, már az ettől való eltávolodás is megkezdődött. Gazdasági szempontból tekintve: mire kialakult a tervutasításos gazdaság rendszere, addigra megkezdődött átalakítása is - a működőképesség fenntartása érdekében. Egyre több elemet próbáltak átvenni a kapitalista rendszerektől, például a piaci koordinációt, kisüzemekig terjedően a magántulajdont is - természetesen ügyelve az ellenőrzés fenntartására és a politikai hatalom megőrzésére. A gazdasági változások és a politikai viszonyok lassú felpuhulása közepette jelentős társadalmi csoportok próbáltak alkalmazkodni a megváltozott viszonyokhoz. „A régi szocialista társadalmon belül már formálódott egy másik, kapitalista társadalom. Sokan elkezdtek előbb féllábbal, utána már esetleg mindkét lábbal átállni egy másik, az új társadalommal konform pozícióba.'" Változások és értelmezések A második világháborút követő évtizedek magyar társadalomtörténetének egyik legnyitottabb kérdése a társadalomszerkezetben bekövetkezett változások megítélése, értelmezése. A hazai társadalomtudományban lényegében csak abban van egyetértés, hogy a háború befejeződése lehetőséget teremtett a Horthy-kor társadalmi feszültségeinek, egyenlőtlenségeinek mérséklésére, a társadalmi struktúrában mutatkozó aránytalanságok csökkentésére, a felemás polgárosodás teljes körűvé tételére. A fordulat éveit követően létrejött szocialista rendszer társadalmi folyamatainak megítélése azonban már erősen vitatott. Bár a „szocialista társadalmi forradalom zajlott le" típusú megközelítés nyilvánvalóan irrelevánssá vált, a változásokat alapvetően pozitív folyamatként értékelő, modernizációs szemlélet még viszonylag széles körben jelen van. A kilencvenes években felerősödtek azok a hangok, amelyek a kommunista 1 Kornai János: Négy jellegzetesség - a magyar fejlődés politikai gazdaságtani megközelítésben I—II. Közgazdasági Szemle, (a továbbiakban Kornai, 1995/12, 1996/1.) 1995/12. 1097-1117.; 1996/1. 1-29. 2 Kornai János: A szocialista rendszer. Kritikai politikai gazdaságtan. Bp., 1993. HVG. RT. 3 Kornai, 1996/1.4.