Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 15. (Nyíregyháza, 2001)

Változás és folytonosság - N. Fodor János: Szabolcs vármegye igazgatása és tisztségviselői 1301–1387 között

Természetesen nemcsak ilyen aprónak tünő ügyekben folytattak vizsgálatot a királyi emberek, hanem birtokba iktatásokon és hatalmaskodások kivizsgálásánál, valamint a perbehívásoknál is ők jártak el, de minden esetben ez volt a per lefolyásának menete. Nagy Lajos király 1351-ben elrendelte, hogy a királyi ember csakis annak a megyének a nemese lehetett, ahol a vizsgálatot le kellett folytatni (XXII. te). A Kisanarcsiak számtalanszor járnak el különböző ügyekben királyi emberként 1351 előtt. A család várjobbágyi eredete bizonyított, nemességét csak 1359-ben kapta Lajos királytól.

91 Mindebből kitűnik, hogy a rendeletig valóban lehetett nemtelen (ignobilis) is királyi ember, viszont szolgabírónak már 1290 óta kizárólag nemest választhatott a megye. Azonban az 135l-es törvény életbelépése ellenére azt látjuk, hogy a Kisanarcsiakat továbbra is gyakran jelölik királyi embernek. Például 1354-ben Jakab fia Lászlót és Miklóst a fenti ügyben, vagy testvérüket, Pétert 1352-ben.

92 Feltételezhetjük, hogy a kijelölt királyi emberek nevét a panaszos fél maga mondotta be a kancellárián - személyesen vagy levél útján -, s ezt a nevet foglalták bele a királyi mandatum-ba..

93 A hiteles hely és a király részéről kiküldött embereknek esküt kellett tenniük. A szerzetesrend embere a megbízatás végrehajtása előtt, a királyi ember az ügy lebonyolítása után a hiteles helyen megjelenve tett esküt, majd jelentést az ügyről, amelyről a káptalan vagy a konvent kiállította a királynak szánt válaszlevelet.

94 A királyi ember fáradságáért bizonyos juttatásban részesült. A felperes köteles volt saját költségén a vizsgálat helyszínére vinni a királyi embert, sőt még lovat is neki kellett biztosítania. A források alapján megkülönböztethetünk egy másfajta királyi biztosi gyakorlatot is. Eszerint a király a bírósági végrehajtások végzésére királyi paranccsal küld ki biztosokat, akik közvetlenül a király, a nádor, ritkábban az országbíró környezetéből, a királyi udvarból kerülnek ki. Többnyire nemcsak egy bizonyos ügyben járhatnak el, hanem a megyei közgyűlések levezetését is rájuk bízhatják a nagybírók. Erre 1340-böl találunk példát Szabolcsból, amikor Nagy Jakab, az udvarból kiküldött királyi apród a váradi káptalan bizonyságával megyegyűlést tart Kallón.

95 Az Anjou-kor királyi embereinek összegyűjtése Szabolcs megyéből nem könnyű feladat, és hosszú időt igényel a vármegyére vonatkozó számos oklevél alapos feldolgozása. Éppen ezért az összes név összegyűjtésére nem vállalkozhattam, ami eleve lehetetlen próbálkozás lenne. Ennek ellenére mintegy háromszáz királyi ember nevét sikerült fellelnem az oklevelekben, beleértve egy személy többszöri előfordulását is. Ilyen adatmennyiség ismertetésére azonban terjedelmi okokból nem kerülhet sor, és a téma szempontjából sem szükségszerű minden egyes név feltűntetése. 91 Z. III. 156. 92 MOL, Dl. 96 341.;- Bánffy 183. 93 Gábor, 1906. 164. 94 A beszámoló csak a két kiküldött jelenlétében volt érvényes. Egyikőjük vallomása önmagában nem bírt bizonyító erővel. 95 Kállay 578., 580. sz.