Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 15. (Nyíregyháza, 2001)

Írások és emberek - Margócsy József: Kis Margit élete és munkássága (Czóbel Minka életrajzírója)

karában senki másnak nincs doktorátusa, még a férfiak körében sem. Kerékpáron jár ki sóstói kertjébe, ahol már szépen teremnek gondozott gyümölcsfái és veteményei. Kedves kollégáinak napi zöldség igényét szíves előzékenységgel elégíti ki, ízletes gyümölcstermését sűrűn feladott csomagokban juttatja el Budapestre Zsigmondnak és a Vajthó családnak.

20 A negyvenes évek elején Margitot, az egyre súlyosodó háborús időben alapos betegápoló segédszolgálatos kiképzésre kötelezik. így, amikor 1944 októberében már nincs iskolai oktatás, Margit Budapesten egy katonai szükségkórházban kap beosztást. A véletlen hozza össze Vajthó feleségével, aki ugyanott kapott hasonló feladatot. Karácsony este Vajthóék vendége, gyertyagyújtás után azonban már nem érhet vissza lakására, így hetekig marad Vajthóéknál, az ostrom végéig. De ott sem tétlen Margitunk: a háztömb légó parancsnoka még hivatalos igazolást is ad neki március elején, amikor már indulhat vissza Nyíregyházára, hogy az egész idő alatt betegellátási és ápolási feladatokat teljesített önzetlen munkával. 1945 márciusának közepén, már Nyíregyházán, hamarosan „igazolják", folytathatja a tanítást. Az államosítások után felszólítják orosz-tanulásra: 1952-ben ehhez is megszerzi a szükséges oklevelet. Kertjét áldozatkészen rendbe hozatja, továbbműveli, majd Zsigmond Ferenc halála után felszámolja kunhegyesi kapcsolatait, eladja ottani örökségét, Nyíregyházán vásárol házat, a Kálvineum közelében, a Szabolcs utca 19. számút. Nemsokára, albérlőként, magához veszi régi kedves kollégáját, Boross Leonát, akivel 1980-ig éltek egy fedél alatt. Mivel egyre gyakoribbak izületi panaszai, kérte nyugdíjaztatását, így 1960 őszén már nem kezdte el az új tanévet. Izületi kopással járó bénulása miatt egyre többször kezelik a harkányi gyógyintézetben. Csak később szervez Nyíregyházán a kórház önálló reumatológiai gyógy osztályt, élén Papp Tibor főorvossal, aki fáradhatatlan odaadással kezeli éveken át, otthon és olykor hosszan benn a kórházi osztályon is: és ennek csodával Vajthó László (1887-1977) Budapesten tanár, irodalomtörténész, műfordító, szerkesztő figyelmét Zsigmond Ferenc hívta fel Kis Margitra. Vajthó több anthológiát szerkesztett, segített kiadáshoz, elsősorban az Egyetemi Nyomda kiadásában. Sorozatokat hozott létre, pl. A tanítás problémái 22 kötetét, 1934 és 1944 között. Országos mozgalmat szervezve több iskolában működtek tanári vezetéssel diák-munkaközösségek, amelyek értékes, kiadatlan kéziratokat másoltak és készítettek elő kiadásra a Magyar irodalmi ritkaságok 63 kötetében. Ezeket Vajthó kiterjedt középiskolai kapcsolatai révén forgalmazta, nagyrészt kikerülve a kereskedelmi terjesztői jutalékrendszert és így érte el a kötetek olcsóságát. - Kis Margit már az első szóra, azaz Vajthó nyomtatott körlevelére terjesztői munkát vállalt a jó ügy érdekében a megyei középiskolák, tanárok körében, minuciózus elszámolással, l-l tiszteletpéldány ellenében. Ismeretlenül leveleznek éveken át ilyen ügyekben, később meghívja Vajthót, aki nemcsak nagyhatású tanár, hanem magával ragadó előadó is. Budapest ostroma idején ismerkedik meg Vajthó családjával. Kisebb-nagyobb levelezési szünetekkel cserélik ki véleményüket a tanításról, Zsigmond halála után Vajthó látja el Margitot könyvírási, kiadási tanácsokkal. Sőt az 1973-ra elkészült Zsigmond-kéziratot, majd 1977-ben a Czóbel monográfia bővített kéziratát is lelkesen támogatja lektori jelentéseiben. Mindkét kötet - hosszú adminisztratív csaták után - már csak a jó barát halála után jelent meg nyomtatásban. - 1936-1977 között Margitnak írt levelei nagy számban, kisebb-nagyobb hiányokkal megmaradtak: a hagyatékban. (SZSZBML, XXXI. 20.)