Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 15. (Nyíregyháza, 2001)

Írások és emberek - Margócsy József: Kis Margit élete és munkássága (Czóbel Minka életrajzírója)

3. Most már róla lesz hosszabban szó: azt már tudjuk, hogy ő is Kunhegyesen született, 1903-ban. Olyan parasztcsaládból jött, amelyben eddig nem akadt még férfi sem, aki magasabb iskolát végzett volna. A három leánytestvér közül Margit a középső: róla már kiskorában közismert, mennyire szeret olvasni, olykor még német nyelvtankönyvet is.

5 Éppen a VI. osztály elvégzése után halt meg nagyanyja, s a váratlanul érkezett örökségből járathatja a család olyan, helybeli előkészítő tanfolyamra, amelynek eredményeképpen 1915-1919 között magántanulóként elvégezheti a polgári iskola I—IV. osztályát 1919. július 3-ával, jeles eredménnyel. Mindenki azt ajánlja neki, hogy innen egyenes út vezet a tanítóképzőbe, ő kitartóan egyetemre igyekszik. Ehhez azonban mielőbb meg kell tanulnia azoknak a tárgyaknak az anyagát, amelyek majd a gimnáziumi belépőhöz; tantervkülönbözeti vizsga formájában szükségesek 1919 nyarának végén: a magyar, a francia és a latin nyelvből, történelemből és mennyiségtanból. Óradíjért vagy szívességből tanárok, ismerősök készítették fel.

6 A forradalmak után, a román megszállás idején 1919. szeptember 10-én ez a megmérettetés jó eredménnyel végződött. így Margit felvételt nyert a leánygimnázium V. osztályába és négy éven át lehetett diákja, jeles tanulója a debreceni Dóczynak, az 1923. június 26-i érettségiig.

7 Ugyanezen az 1919-i nyáron kellett a gimnázium melletti „internátusi életre" is felkészülnie. Mivel már kislánykorában megtanult igényesen varrni a szomszédban iparszerűen dolgozó szíves és türelmes varrónőktől, természetesen saját maga varrta az előírt „staffírungot" és a szép matrózruhát, finom sötétkék szövetből rakott aljjal. Ugyanígy majd az érettségihez illő ünnepélyesebb ruháját is, amely az érettségi tablón is látható.

8 Szerény modora, vasszorgalma, dacos kitartása hamarosan elismerésre talál. Az igazgatónő, tanárai ajánlják pénzért való korrepetálásra a gyenge tanulók szüleinek. Türelme, jó érzéke, következetes munkája a szerényebb képességű tanítványainak is biztosít számokban kifejezett eredményt. 5 Visszaemlékezéseiben írja, hogy - akárcsak későbben is -, „a könyvek már akkor is jobban érdekeltek, mint a fiúk!" Füzetek II. sorozat 1. füzet 65. 6 Füzetek II. sorozat 1. füzet 1-17. 7 Az iskola névadója Dóczy Gedeon (Miskolc, 1832 - Debrecen 1911) iskolaszervező, igazgató: 1859-től a miskolci ref. leánynevelő intézetben, majd 1872-ből a sárospataki tanítóképezdében. 1874-től 1893-ig a debreceni felsőbb leányiskolának (leánygimnáziumnak) igazgatója: ez az ő buzgóságának köszönheti magasabb színvonalra emelkedését. Emellett a pedagógiai irodalom terén is szorgalmas munkásságot fejtett ki. (Zoványi Jenő: Magyarországi Protestáns Egyháztörténeti Lexikon. Bp., 1977. 154.) 8 Füzetek II. sorozat 2/a fűzet 9-10, 2/b füzet 3-9.